Page 36 [36]
OCR
34 5" A MEGÉRTÉS ÉDES ÖRÖME N. 20129:" a francia időszak alatt egyetlen vietnámi szerző által írt mű sem született a brúkról. Gyakorlatilag ugyanez a helyzet a , dél-vietnámi /amerikai színtéren is: mindössze egyetlen propagandisztikus mű látott napvilágot vietnámi szerző tollából. Nguyőn T. D. (1972) számtalan fotó kíséretében az amerikai hadsereg látványos mentőakciójáról tudósít részletesen, amikor is — a háború alatt és ahhoz kapcsolódóan — 2500 brút telepítettek át légihídon Quang Tri-b6l Darlacba (ma Dak Lak) 1972-ben, s ez jó alkalom rá, hogy egy bevezető erejéig kitérjen az addig figyelemre nem méltatott brúk történelmére és kultúrájára. A laoszi oldalon hasonlóképp hiányoznak a helyi etnográfusok által írt publikációk: , A dél-laoszi nemzetiségeket, ellentétben a Közép-VIetnámban élőkkel, nem tanulmányozták behatóan [...] nagy részükről máig nem született leírás" (Phinith 1994: 63; saját fordítás). „Eszak-Vietnämban” azonban az 1960-as évek óta a vietnámi etnográfia egy befolyásos szereplőkből álló teljes generációja tevékenykedik (Vuong, H. T. 1963; Mac, D. 1964; Phan, H. D. 1964, 1975/1998). A szereplők Szovjetunióban tanult hivatásos etnográfusok, ami magyarázattal szolgál politikai és tudomanyos indoktrinacidjukra, ,,az ősi társadalom", a , társadalmi evolúció" és más hasonló elméleti kérdések iránti érdeklődésükre, történelmi megközelítésmódjukra, illetve a szovjet típusú , látogató" terepmunkamódszerek iránti előszeretetükre: , hosszú időtartamú, résztvevő megfigyelésen és a helyi nyelvek ismeretén alapuló kutatások helyett [...] a vietnámi kutatások és publikációk többnyire néhány napos vagy hetes terepmunkán, kétnyelvű adatközlőkkel folytatott interjúkon és felületes megfigyeléseken alapulnak" (Vargyas 2000: 106-107, sajat forditäs). A politikával való nyilvánvaló összefonódásuk ellenére is"" munkásságuk egy új tudomány alapjait rakja le; írásaik az első , helyi" etnográfiai írások a brúkról. Legnépszerűbb témának a brúk alcsoportjai, egymáshoz való kölcsönös viszonyuk, a népelnevezések, etnohistóriájuk és általános kulturális vonásaik számítanak; e témák a vietnámi szakirodalomban újra meg újra felmerülnek azóta is. E tekintetben Phan H. D. érdeklődése a brú közötti aszimmetrikus házassági szövetség (alliance matrimoniale de mariage / marriage alliance) iránt egyedülállóan modern kérdésfelvetés, ami szinkronban van saját korának nemzetközi tudományos diskurzusával. Csakhogy politikai indoktrinációjának köszönhetően nem ismeri (vagy idézi) Lévi-Strauss művét, illetve az elméleti szakirodalmat, terepmunkája pedig túl felületes ahhoz, hogy 3 A francia kutatóintézményekben (pl. École Francaise d"Extréme Orient) hosszú ideig , numerus clausus" volt érvényben a vietnámi munkatársak alkalmazására: 1929-tól váltak alkalmazhatóvá mint , asszisztensek", majd 1939-től mint , tudományos munkatársak". 4 PhanH. D. például a Hanoi Nemzeti Egyetem rektorhelyettese, majd rektora 1977—1988 között, a Tôrténelem Tanszék (1971-75), illetve a Néprajzi Intézet (1986—88) tanszék- és intézetvezetője. A vietnámi antropológia történetéhez Id. Nguyen, P. N. 2012; Nguyén, V. S. 2019.
