Oldal 23 [23]
-A BRUK AZ IDOBEN ES A TERBEN!
Bevezetés
A közép-vietnámi tengerpart és a Mekong középső folyása között, a keleti
hosszúság 104950" — 107920" és az északi szélesség 167207 — 189207 között
húzódó óriási, mintegy 52—55 000 km-nyi terület számos — és változatos
nevek alatt szamon tartott — kis etnikai-nyelvi csoport (bri, van kiéu, tri,
makong/mangkong, khua és s6 [ejtsd: szö]) otthonaul szolgäl. Az Annami¬
(más néven: közép-vietnámi) Kordillérák — a tersegben 1700-2300 meter
magasságot elérő csúcsokkal és harom häagöval (Keo Nua/Nape: 738 m, Mu
Gia: 591 m, Ai Lao: 410 m) — a vidéket észak-déli irányban, a tengerpart
vonalaval parhuzamosan 1/3 : 2/3 aranyban osztjak fel. A hegylanc nemcsak
világosan kirajzolódó természetes határt képez Vietnám és Laosz között,
hanem vízválasztó Is: az ott eredő folyók és folyamrendszerek keleten (Vi¬
etnámban) a Dél-kínai tengerbe, nyugaton (Laoszban) a Mekongba ömlenek
(Belső előzék). A hegylánc egyben a klímára is döntő hatással van: két oldalán
homlokegyenest ellentétes az éghajlat. Amikor Vietnámban esős évszak van,
Laoszban száraz, és fordítva: a két oldal egymás ellentétes tükörképe, ami az
itt lakó egy és ugyanazon népesség életét felváltva befolyásolja.
Adminisztratív szempontból a térség Vietnámban Ouáng Binh, Ouáng
Tri és Thtra Tién-Hué, Laoszban pedig Khammouane és Savannakhet tarto¬
manyokat (tinh, illetve khoueng) öleli fel, amelyek körzetekre ( Vietnámban:
huyen, Laoszban: mueang), illetve harmad- és negyedszintű adminisztratív
egységekre oszlanak tovább. A körzetek neveit és számát az 1. kép mutatja.
A tartományok nagyság és demográfiai súly tekintetében sokban különböznek
egymástól a két országban. Közép-Laoszt (mint ahogy általában egész Laoszt)
nagy terület és alacsony népsűrűség jellemzi, ahol a lakosság mindenekelőtt
a Mekong-völgyben koncentrálódik, míg fordítva, Közép-Vietnámban (mint
ahogy általában egész Vietnámban) a kis terület magas népstrtiséggel paro¬
sul, és itt a népesség leginkább a tengerparton sűrűsödik. A tengerparton és
a Mekong-völgyben egyaránt a nemzetalkotó többség, a vietnámiak (kinh)
és a laók élnek; a közöttük elterülő területen, a hegylánc két oldalán a brúk,
illetve közvetlen szomszédaik: közép-Laoszban mindenekelőtt a phu tai-ok,
egy öntözéses rizstermelést folytató — és nyelvészeti besorolás szerint — ,,dél¬
! Ezúton fejezem ki köszönetemet Jean Michaud-nak és Nagy Zoltánnak a szöveg kézira¬
tára tett hasznos megjegyzéseikért. Egyúttal hálával tartozom James Chamberlainnek
a , katuic? nyelvekre vonatkozó nyelvészeti szakirodalom megküldéséért.