Page 16 [16]
OCR
14 " A MEGÉRTÉS ÉDES ÖRÖME Egy hegyi törzs, a brúk, a vietnámi háborúban" című cikkemben a brúk történelmi forrásokból kielemzett értékrendszerét és viselkedésmintáit az említett interjú alapján egy újkori történelmi kataklizma, a vietnámi háború idején vizsgálom. Arra a következtetésre jutok, hogy habitusuk és reakcióik, félelmeik és vágyaik évszázadokon keresztül feltűnő folyamatosságot mutatnak, ami tényszerű adatokkal támasztja alá Scott elméletét. A , Két választás Vietnámban. Történelem alulnézetben" egy történelmi esemény, az 1956. március 4-i dél-vietnámi parlamenti választás krónikája egy brú hegylakó szemszögéből nézve. Az események kapcsán részletesen elemzem azt a történészek által eddig nem igazán vizsgált tényt (illetve mindazt, ami ebből következik), hogy az írástudatlan szavazók, így a brúk számára 1s, rajzok helyettesítették a neveket a szavazócédulákon. Végezetül , Az Úr szava lemezjátszóról. Hittérítés és lokális reflexiók" a brúk között viszonylag későn megindult (protestáns) hittérítésnek tart görbe tükröt a , térítettek" — valójában egy meg nem térített brú férfi — visszaemlékezése révén. A következő írás, jóllehet nyilvánvaló történelmi perspektívája van, át is vezet bennünket a terepmunka kérdéseit boncolgató következő blokkba. A , Terepmunka és történelmi emlékezet politikai rezsimek határán" önvallomás: saját vietnámi kutatásaimat és terepmunkámat helyezem benne történelmi-politikai és kulturális kontextusba. Talán ez az az írás, amelyben a reflexivitás és saját pozicionalitásom kérdése a legnagyobb figyelmet kapja. Ez utóbbi ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy ehhez kapcsolódóan egy, a kommunista délkelet-ázsiai országokban általános gyakorlatnak tekinthető elvi-módszertani terepmunka-kérdést: a kötelezően mellénk rendelt és miránk , vigyázó" ázsiai (vietnámi) kollégáinkhoz/partnereinkhez fűződő viszonyt járjam körbe. A , Terepmunka, politika, etika" témáját egy megtörtént eset szolgáltatja, amely drámaian tudatosította bennem, hogy a globalizált XXI. században a legváratlanabb módokon kerülhetünk szembe az etikai felelősség kérdésével. Egyik csomópontja egy brú sámánfejdísz, amely a ráaggatott , attribútumok" között egy amerikai katona dögcéduláját tartalmazta. Tanulmányomban az ebből következő etikai dilemmákat tárgyalom, többféle lehetséges választ vázolva. A következő két fejezet valójában már nem is , reflexív", hanem ,,autoetnografiai” írás. Itt rövid magyarázattal tartozom: az autoetnográfia olyan — viszonylag új — kutatási módszer, amely a kutató személyes élményeinek, anekdotikus tapasztalatainak és önreflexiójának a fényében mutat be (sőt kritizál) kulturális gyakorlatokat, hiedelmeket és tapasztalatokat, egyúttal tágabb kulturális-politikai-társadalmi kontextusba és jelentésekbe is helyezi azokat (Ellis 2004; Maréchal 2010; Hughes—Pennington 2017; Adams-Jones-Ellis 2015). Meglehet, mindkét írás túlságosan is személyes vallomás, reményeim szerint a fényükben mégis olyan jelenségekről tudok szólni, amelyek messze túlmutatnak rajtam, és a brúk, valamint társadalmi-politikai körülményeik
