róla szó, a kulturális antropológia posztmodern/reflexív fordulata óta a nem¬
zetközi antropológia érdeklődésének homlokterében áll. Írásaimban speciális
helyzetemből következően — kelet-európai , kommunista" országból származó
antropológus, aki egy , kommunista" délkelet-ázsiai országban, Vietnámban
végzett terepmunkát — elsősorban azokra a problémákra koncentrálok, ame¬
lyek a jelzett politikai körülményekből adódtak, sajátosan rám vonatkoztak,
engem érintettek, s amelyek révén új szempontokkal tudok hozzájárulni a
mainstream nemzetközi antropológia kérdésfelvetéseihez.
3) Végezetül az áttelepített brúk között végzett utolsó terepmunkámból
(2007) nyilvánvalóan adódik a kulturális változás kérdésköre. A kulturális
változás és a , re-study" az 1950-es évek óta az antropológia bevett témái
közé tartozik (Id. Keesing 1953). Vietnámban (és Délkelet-Ázsiában általában)
azonban az ismert történelmi körülmények miatt féltucatot sem éri el azok
száma, akik hosszabb tereptapasztalattal, több évtizeded felölelő rálátással
rendelkeznek egy-egy etnikum kultúrájára vonatkozóan. E tekintetben egyike
vagyok a ritka kivételeknek, ami különös felelősséget ró rám és mindarra,
amit a brúkról írok — kevéssel a brúk végső asszimilációja előtt.
Az első blokkba öt írás tartozik. , A brúk az időben és a térben", negyed¬
századdal francia könyvem (Vargyas 2000) és korábbi áttekintéseim után,
átfogó képet nyújt a brúk földrajzi elhelyezkedéséről, nyelvi tagolódásáról,
etnikus történelméről és kutatástörténetéről, benne saját magam terepmunká¬
járól, az áttekintést egész napjaink NGO-világáig? elhozva. Utolsó részében
külön hangsúllyal szólok a , fejlődés/fejlesztés"? címszó alatt kikényszerített
kulturális változás, a fenyegető beolvadás példáiról.
Két részes ,,»Fent« és »lent«: »Zomia« és a brúk" című tanulmányommal
az utóbbi évtized egyik legnagyobb horderejű nemzetközi vitájába kapcsoló¬
dom be saját (brú) anyagom alapján. A politikai közgazdaságtan és történeti
antropológia világhírű szerzőjének, James Scottnak az elméletével lényegét
tekintve — a délkelet-ázsiai hegyi törzsek kibújási törekvései az államhata¬
lom alól — egyetértek. Részleteit tekintve azonban — például az , őslakosság"
versus , az állam elől menekültek" kérdésében — fenntartásaimnak is hangot
adok. Kritikai megjegyzéseim ugyanakkor nem jelentik azt, hogy a Scott—
Salemink-vitában ne foglalnék állást egyértelműen Scott mellett, Salemink
, a globalizáció vonzereje", az , egyetemes ökumenékbe való betagozódás
vágya" felvetésével szemben. Scott rálátása globális történelmi távlatot köl¬
csönöz mindazoknak az etnikai folyamatoknak, amelyek napjainkban és a
közelmúltban a délkelet-ázsiai hegyvidéken zajlottak és zajlanak.
A következő három írás alapjául egy közel húszórás életút-interjú szolgál,
amely , alulnézeti" perspektívából mutatja be a brúk közelmúltbeli történel¬
mének néhány fontosabb eseményét. , Régi-új ideológiák, új kontextusok.