ti részén, nagyjából a mai
Permi határterület.
Pinyega: A Dvina mellékfo¬
lyója.
Povenyec: Oroszországi vá¬
ros az Onyega-to partjan.
Pszkov: Fontos térténelmi
jelentőségű orosz város
Oroszország északnyugati
részén a Pszkovi-tó part¬
ján.
Pusztozerszk: Erőd és tele¬
pülés a Mezenyi járásban.
Rjazany: Város Moszkvától
délkeletre az Oka folyó
partján.
Rost-szigetek: Rostland ma
csupán egyetlen észak¬
norvégiai sziget neve.
Rosztov: Osi város a Nyero¬
tó partján, nem összekeve¬
rendő a Don menti Rosz¬
tovval.
Senja: Sziget Észak-Norvé¬
giában, Finnmark megyé¬
ben.
Szamojédföld: Milton ide¬
jében Oroszország észak¬
keleti határa, Szibéria és
partvidéke (vö. Elyeszett
Paradicsom, 10. 696).
Szent Miklós-öböl: A Fe¬
hér-tenger öble a Dvi¬
na folyó torkolatától nyu¬
gatra (a mai Dvina-öböl).
A tizenhatodik században
és Milton idejében Szent
Miklós néven kikötőváros
is állt a partján, nagyjából
a mai Szeverodvinszk he¬
lyén, a Nyikolo-Korelszkij
kolostor körül.
Szent Miklós (város): Lásd
Szent Miklós-öböl.
Sziber: Szibir, Iszker vagy
Kaslik néven is ismeretes
város volt, a szibériai tatár
kánság egykori központja
az Irtis és Iszker folyók
összefolyásánál.
Szlobotka: A város nem sze¬
repel a modern térképe¬
ken, Mercator Oroszor¬
szág-térképén azonban
megtalálható Slowoda
néven. A szloboda szó
oroszul olyan településre
utal, amelyben szabad pa¬
rasztok (gyakran idege¬
nek) laknak.
Szmolenszk: Az egyik legré¬
gebbi orosz város, a Dnye¬
per partján fekszik.
Szuhona: Folyó Oroszország
északnyugati részén. A
Jug folyóval összefolyva
(Velikij Usztyug varosa¬
nal) hozza létre a Dvinat.