OCR
Milton más műveihez, akár a népkarakterológiához, vagy bármi máshoz kapcsolódóan, az majd kiderül. Az irodalomtudós Szenczi igen nagyra értékelte a cári fogadások sok apró részletre kiterjedő érzékletes leírását, s ehhez talált egy képi ábrázolást is. Az 1836 óta a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött festmény? már régóta ismert, nagy érdeklődést kiváltó, sokak által megfejteni vélt műalkotás. A Nemzeti Múzeum Jankovich Miklós gyűjteményéből vásárolta, mint (Hunyadi) Mátyás király III. Ivánhoz küldött követeinek fogadását ábrázoló képet. Jankovich Jakob Hertel műkereskedőtől vette Bécsben, s provenienciaként az augsburgi Fugger-gyűjteményt jelölte meg (bár ezt utóbb megkérdőjelezték). A későbbi kutatás a képet a 17. század első felére datálta, s a cár előtt tisztelgő követeket hol magyarként (Zalánkeményi Kakas István 1602. évi útjához kötve), hol lengyelként (egy 1606-os lengyel követjárásként — ez utóbbi Alekszej Szergejevics Uvarov [1825-1884] nevéhez fűződik 1874-ben) azonosította. Sem a viseletek, sem az ötvöstárgyak nem adnak biztos támpontot az azonosításhoz, hiszen a kelet-európai előkelők öltözete, hajviselete ezidőtájt nagyon hasonló, az ajándéktárgyak csak típusukban azonosíthatók. A Kreml Granovitaja palotájának dísztermében trónoló uralkodót ennek megfelelően azonosították már az első Romanov cárral is (ez esetben Sir John Meyrick áll a cár előtt, ahogy Szenczi is feltételezte). A képhez a kulcsot a wolfenbütteli Herzog August Bibliothekben őrzött színezett tusrajz adja Philipp Hainhofer (1578-1647) uti jegyzeteit tartalmazó kötetében (HAB Cod. Guelf 23.2. Aug. fol. 2.). Ennek kompozíciója teljesen megegyezik a Nemzeti Múzeum festményéével. A kutatások ezt egy 1606. május 3-án (13-án) lezajlott követfogadás ábrázolásának tartják, eszerint I. Al-Dmitrijt láthatjuk a kép jobb sarkában, és a lengyel követek naplói alapján még az uralkodó előtt és mellett álló személyeket 45 Lasd a 90-91. oldalon. 140