Oldal 134 [134]
OCR
Godunov nyitni is próbál nyugati irányban), az angol kereskedők kivételezett helyzete pedig relatíve gyorsan megszűnik orosz földön. A 17. században Amszterdam világgazdaságban elfoglalt pozíciója, a holland hajózási technika, az egymással is rivalizáló holland kereskedők háttérbe szorították a Moszkvai Társaság némileg elkényelmesedett kereskedőit. A kegyelemdöfést viszont az angol forradalom eseményei, a király kivégzése jelentette. A magát Isten kiválasztottjának tartó, abszolutisztikus módon uralkodó Stuart I. Károly szembekerült az angol parlamenttel, s mind angol, mind skót alattvalói ellene fordultak az angol polgárháborúban, amelyben Oliver Cromwell és a mögötte felsorakozó puritánok (a csonka parlament) 1649-ben köztársasággá nyilvánították Angliát, Károlyt pedig lefejezték. Az angol uralkodó lenyakazásán Alekszej Mihajlovics, a fiatal orosz cár annyira felháborodott, hogy az angol kereskedők privilégiumait mind visszavonta, sőt, tevékenységüket Arhangelszkre korlátozta. A királygyilkosságot nem fogadhatta el egyetlen monarcha sem, így Anglia légüres térbe került. A királypártiak emigrációba vonultak, aktívan politizáltak a királyság visszaállításáért. Moszkvában már 1649-ben megjelentek a későbbi II. Károly követei, akik segítséget kértek az emigráns hadsereg fenntartására. A Romanov-kormányzat eleget is tett a kérésnek.? 1650 márciusában Lord Colepeper nem elégedett meg a pénzsegéllyel - politikai tőkét akart kovácsolni Moszkva támogatásából. Ezért úgy jelentette meg ,, Alekszej cár tiltakozását" (melyben Cromwell rendszere elleni összefogásra biztatta az európai uralkodó kat) a sajtóban, mintha maga a cár írta volna az angol köztársaság ellen, holott ő maga volt a szerző, aki ezzel a hamisítvánnyal a köztársasági Anglia és Moszkóvia kapcsolatát akarta még 33 Lásd legutóbb Jan Hennings: Russia and Courtly Europe. Ritual and Culture of Diplomacy 1648-1725, Cambridge, Cambridge University Press, 2016, 115-122. 132
