Oldal 134 [134]
Godunov nyitni is próbál nyugati irányban), az angol kereske¬
dők kivételezett helyzete pedig relatíve gyorsan megszűnik orosz
földön. A 17. században Amszterdam világgazdaságban elfoglalt
pozíciója, a holland hajózási technika, az egymással is rivalizá¬
ló holland kereskedők háttérbe szorították a Moszkvai Társaság
némileg elkényelmesedett kereskedőit. A kegyelemdöfést viszont
az angol forradalom eseményei, a király kivégzése jelentette.
A magát Isten kiválasztottjának tartó, abszolutisztikus módon
uralkodó Stuart I. Károly szembekerült az angol parlamenttel,
s mind angol, mind skót alattvalói ellene fordultak az angol
polgárháborúban, amelyben Oliver Cromwell és a mögötte fel¬
sorakozó puritánok (a csonka parlament) 1649-ben köztársaság¬
gá nyilvánították Angliát, Károlyt pedig lefejezték. Az angol
uralkodó lenyakazásán Alekszej Mihajlovics, a fiatal orosz cár
annyira felháborodott, hogy az angol kereskedők privilégiuma¬
it mind visszavonta, sőt, tevékenységüket Arhangelszkre korlá¬
tozta. A királygyilkosságot nem fogadhatta el egyetlen monarcha
sem, így Anglia légüres térbe került. A királypártiak emigráci¬
óba vonultak, aktívan politizáltak a királyság visszaállításáért.
Moszkvában már 1649-ben megjelentek a későbbi II. Károly
követei, akik segítséget kértek az emigráns hadsereg fenntartá¬
sára. A Romanov-kormányzat eleget is tett a kérésnek.? 1650
márciusában Lord Colepeper nem elégedett meg a pénzsegéllyel
- politikai tőkét akart kovácsolni Moszkva támogatásából. Ezért
úgy jelentette meg ,, Alekszej cár tiltakozását" (melyben Crom¬
well rendszere elleni összefogásra biztatta az európai uralkodó ¬
kat) a sajtóban, mintha maga a cár írta volna az angol köztársa¬
ság ellen, holott ő maga volt a szerző, aki ezzel a hamisítvánnyal
a köztársasági Anglia és Moszkóvia kapcsolatát akarta még
33 Lásd legutóbb Jan Hennings: Russia and Courtly Europe. Ritual and Culture
of Diplomacy 1648-1725, Cambridge, Cambridge University Press, 2016,
115-122.
132