Seite 124 [124]
OCR
ki tudja inkább befolyásolni az orosz külpolitikát. Ezért vállalja magára a litvánok és oroszok közti közvetítést a császár, s így kerül Moszkvába követként Sigismund Herberstein (1486-1566), akinek Oroszország-leírása" századokra meghatározza Európa Oroszország-képét. Szintén békeközvetítőként tárgyal IV. Ivánnal a livoniai habort alatt Antonio Possevino (1533-1611) pápai legatus, aki tovabbfinomitja ezt a képet, és megcáfolja azt a korábbi irományokban általános véleményt, mely szerint a nyugatról terjedő reformációval szemben a jámbor, istenfélő pravoszlávok - akikkel könnyű a pápa főségét elismertetni — a katolikus egyház igazi támaszai. Ha végignézzük, mit írnak Oroszországról az idők folyamán, azt látjuk, hogy a szerzők a legkorábbi időktől kezdve merítenek egymás munkáiból. Így van ezzel Sigismund Herberstein is, aki 1516-1518-ban &s 1526-1527-ben jart III. Vaszilij birodalmában a Habsburgok követeként, s 1549-ben jelentette meg utazásairól írt könyvét Rerum Moscoviticarum Commentarti címmel. Könyvében már ő maga is felsorolja forrásait, Nicolaus Cusanus és Anton Wied térképét, Paolo Giovio, Ioannes Fabri műveit, Matthias Michowia értekezését, Alberto Campense levelét és Sebastianus Münster kozmográfiáját." A krajnai születésű, szláv környezetben felnövő diplomata ráadásul értett oroszul, így lényegesen több információhoz juthatott Oroszországban, mint a tolmácsoknak kiszolgáltatott idegenek. Utazásai során részletes feljegyzéseket készített, első útja alkalmával orosz évkönyvekhez is hozzájutott, de később is folyamatosan nyomon követte az oroszországi eseményeket. Feljegyzéseihez széles körben hozzá lehetett jutni: a bécsi kiadás után műve csak a 16. század10 Els6 kiadasa: Rerum Moscoviticarum Commentarti Sigismundi Libert Baronis in Herberstain, Neyperg & Guettenhag, Viennae, 1549. u Curnu3myHy l'epôepmreñx: 3anucku o Mockoeuu, Mocxga, W37-B0 Mocxk. yH-Ta, 1988, 55. 122
