Page 113 [113]
Az ihlet vakja
A Dvina-torkolatnál,
ahol az angolok lehorgonyoztak,
egy kolostor állott, amit fából ácsoltanak,
meg csupaikon templom, mit hosszú lángjaikon gyertyák bekormoztak,
s hozzá éppen húsz szerzetes,
természetes, hogy részeges, együgyű, hanyag.
S az öbölben, ó Istenem, a Rózsa-sziget szemben,
bíbor és piros rózsák tengere ragyog,
és violás és dús fű, de ha elérkezik szeptember,
már havazik és elfagy itt minden,
yardnyi magas a hó és dermesztenek fagyok,
a fagyok, a fagyok! . . .
Moszkoviának leírását ekként kezdé John Milton,
az ihlet vakja, s képei pontosak:
senki se tudta ehhez a tájhoz méltón
láttatni — csak a vak.
Mintha maga utazna Iván cárhoz a szánon,
s mit neki Chancellor, Bowes, Fletcher, a hóba halt sik ¬
hiszen tolmácsa maga a Démon, délkörökön röpíti a Démon
a Jeges-tengertől
egészen
Kercsig!
( Veress Miklds forditäsa)**
44 Megjelent: Nagyvilág, 30. évf., 1985/5, 732.
III