Oldal 80 [80]
OCR
vot, a kancellárját emiatt, és azzal fenyegette, hogy az ivadékai közül egyet sem hagy életben. Amikor azonban nem sokkal később a cár meghalt egy tivornya közben, Scselkalov, akire szinte az egész kormányzást bízta, szoros házi őrizetbe vetette a követünket. Végül érte küldtek, hogy elbocsássák, és eléggé méltatlan körülmények között a tanácsterembe vezették, ahol Scselkalov közölte vele, hogy az új cár nem méltóztatik semmilyen más megállapodáshoz tartani magát, mint ami atyja és a királynő között volt még a követünk érkezése előtt; azzal lefegyverezte a követet és kíséretét, majd a cár elé vezette őket, miközben mindvégig sértően viselkedett, amire nem volt más orvosság, csak a türelem. A cár csupán megismételte, amit a kancellár mondott, majd átnyújtott egy levelet a királynőnek címezve. Ennek az átvételét a követünk először megtagadta, mivel tudta, hogy semmi olyat nem tartalmaz, ami küldetése céljának megfelelne, mígnem látta, hogy túlságosan nagy veszélybe kerülhet. Azt sem engedték, hogy válaszoljon vagy a tolmácsát használja. Scselkalov később arról tudósította, hogy meghalt az angol uralkodó, és sürgette, hogy hagyja el az országot, de mivel addig oly sok megaláztatást szenvedett, hogy attól félt, valami baja esik majd a tenger felé vezető útján, s mivel csak egyetlen alacsonyrangú nemesembert kapott kíséretnek, a királynő nevében megparancsolta az angol kereskedőknek, hogy tartsanak vele az úton. Akkora veszélynek volt azonban kitéve, hogy azok nem mertek vállalkozni az útra. Így hát a legjobb tehetsége szerint felfegyverezve magát és kíséretét bármilyen lehetséges gaztett ellen, hosszú utazás után elért a Szent Miklós-öböl partjára. Ott már úgy döntött, hogy viselkedésével viszszaadja egy részét azoknak a sértéseknek, amiket kapott. Ezért amikor készen állt, hogy hajóra szálljon, azt parancsolta három vagy négy bátor és kötelességtudó embe78
