igérték. Az oroszok ugyanis kis idő után rájöttek, hogy
egy szélhámos él vissza a bizalmukkal, és Dmitrij eskü¬
vője után a hatodik napon, miután kilesték, hogy mikor
kell a legkevésbé tartaniuk a cár lengyel testőrségétől,
megrohamozták a palotát még napfelkelte előtt, kirán¬
gatták Dmitrijt az ágyából, s miután bevallotta a csalást,
felkoncolták. Pjotr Baszmanovot is megölték, s mindket¬
tőjük holttestét közszemlére tették a piactéren. Dmitrij
megjelenése nem volt különleges, de rendelkezett minden
egyéb uralkodói erénnyel. Túl bőkezű volt, ami miatt
néha erőszakos pénzbehajtáshoz folyamodott, más ügyek¬
ben azonban igazságszerető módon viselte magát, méltó¬
an a birodalomhoz, amit megszerzett, s amit csak a nagy¬
vonalúsága miatt veszített el, mert nem ügyelt az oroszok
ellene szőtt összeesküvésére, amelyről pedig tudott.
Egyesek azt mondják, azért gyűlölték meg, mert úgy
látták, elidegenedik az orosz szokásoktól és vallástól,
mivel egy művelt protestánst, Buczynskit"" tett meg fő
tanácsadójának. Mások a skót Gilbert"? tudósítására
alapozva (aki a cári testőrség kapitánya volt) azt mondják,
nem sokkal az összeesküvés előtt, amikor ébren feküdt
az ágyában, egy öregember jelent meg neki, aki felé kö¬
zelített. Erre felkelt, és az őröket hívta, akik viszont ta¬
gadták, hogy bárki hasonlót beengedtek volna hozzá.
Miután visszatért az ágyába, és egy órán belül ugyanaz
a látomás zaklatta fel, Buczynskit hívatta, majd elmond¬
ta neki, hogy ugyanazon az éjszakán már másodszorra
151 Jan Buczynski (ejtsd: bucsinszki) lengyel radikális protestáns (ari¬
ánus) humanista, Ál-Dmitrij titkára és követe Krakkóban 1606-ban.
152 David Gilbert zsoldoskapitány, 1601-ben érkezett Oroszországba,
szolgálta Borisz Godunovot, az I. Ál-Dmitrijt, Sujszkijt, a tusinói
tolvajt, Zólkiewskit. Börtönbe került, ahonnét I. Jakab kérésére
elengedték, hogy hazamenjen, de újra visszatért Angliából. Tudó¬
sításait Purchas kivonatolta.