Seite 31 [31]
az igaz hitben halt meg, és úgy hiszik, hogy ezt elolvasva
Szent Péter rögtön beengedi őt a mennyországba.
Nem műveltek, és nemis igazán szenvedhetik a tanult
emberek társaságát. A legszorosabb barátságaikat az ivó¬
cimboráikkal tartják fenn. Nagy fecsegők, hazudozók,
talpnyalók és alakoskodók. Szeretik a zsíros húsokat és
a büdös halakat, a különféle édes italaik azonban finomak.
A legjobb a málnának nevezett édes és bíborszínű bogyó
levéből készül (ez agyümölcs Franciaországban is meg¬
terem), de másfajta italokat is készítenek vadcseresznyé¬
ből vagy különféle egyéb bogyókból. Egy másik fajta
italukat tavasszal a nyírfa gyökeréből nyerik, a fa nedvei
ugyanis június után elapadnak. Nincs is nép, amely olyan
nyomorúságosan élne, mint az oroszországi szegények:
ha van elegendő szalmájuk és vizük, akkor boldogan él¬
nek, hiszen télen a szárított és összepréselt szalma a ke¬
nyerük, nyáron pedig a fű és a gyökerek. A fák kérgét
mindig szívesen fogyasztják, s mégis sokuk az utcán hal
éhen, anélkül, hogy valaki segítene nekik vagy akárcsak
figyelemre méltatná őket.
Amikor külföldre küldik őket, vagy idegeneket látnak
vendégül, nagyon pompásan kiöltöznek, máskülönben
azonban még a fejedelem is szegényes ruházatban jár.
Télen csak szánon közlekednek, mivel az utak szilárdak
és sima hótakaró fedi őket, és a folyók mind be vannak
fagyva. Egyetlen szánhúzó ló 400 mérföldre elhúz egy
embert 3 nap alatt. Nyáron az utak kátyúsak, és nehéz
az utazás. A módosabb oroszok télen csakis szánnal köz¬
lekednek, nyáron pedig lovon. Vastag takarón vagy je¬
gesmedvebőrön ülnek a szánjukon, amit egy alaposan
felszerszámozott ló húz. A ló nyaka köré róka- vagy
farkasfarkakat kötnek, s a hátán ülő fiú hajtja, míg a töb¬
bi szolga a szán végén utazik.
29
Szokasatk,
Hakluyt 1:241,
314.
Hakluyt 1:323.
Ruhazatuk,
Hakluyt 1:239.
Utazási módjaik,
Hakluyt 1:314.