Page 23 [23]
ezt a nevet. Innét vízen lehet továbbutazni Vologda nagy
városáig, mely a közepét átszelő folyóról kapta a nevét.
Vologdában van egy vár, amelyet kőből és téglából épített
fal vesz körül, és sok a fatemplom is, kettő minden egy¬
házközségnek, az egyiket télen kifűtik, a másikat nyáron
használják. Nagy forgalmú város jó 1000 mérföldnyire
Szent Miklóstól." A vízi út eddigi szakaszán nincs más
szálláslehetőség, csak szabad ég alatt a folyóparton, s
ellátás is csak annyi, amennyit magával visz az ember.
Vologdából szánokkal utaznak tovább a Volga menti Ja¬
roszlavlba. A Volga szélessége itt legalább egy mérföld,
s innét 2700 verszta hosszan folyik a Kaszpi-tengerig,
forrása a Beloje Ozero nevű tó, amelyen erős torony
épült: háború idején ebbe menekítik a kincstárat Mosz¬
kóvia uralkodói." Az út Jaroszlavltól Rosztovba visz,
majd Pereszlavlba, ami egy szép to partjan fekv6 nagy¬
város, onnét pedig Moszkvába.
Jaroszlavl és Moszkva között 200 mérföld a távolság,
a vidék pedig olyan termékeny, olyan sűrűn lakott és
annyira tele van falvakkal, hogy délelőttönként általában
7-800 szánt is látni, amint sózott halat hoznak vagy ga¬
bonát szállítanak visszafelé.
Moszkva, a főváros, az 55. szélességen fekszik, Szent
Miklóstól r500 mérföld távolságra. A külvárosaival együtt
állítólag nagyobb, mint London, de építészetileg közön¬
séges: a házai és a templomai főleg gerendából épül¬
tek, csak kevés van közülük kőből, az utcái burkolatlanok.
20 Hakluyt 1000 versztat ir (1:312).
21 Milton (és forräsa, Hakluyt) talän az erödszerü Kirillo-Belozerszkij
kolostorra utal, amely a Beloje Ozero partjan allé Belozerszk és
Vologda között helyezkedik el. A korabeli, Milton által is használt
térképeken (Mercator, Ortelius) a tó közepére rajzolt kis tornyot ta¬
lálunk. Lásd Abraham Ortelius 1570-es, valamint Gerardus Mercator
1595-ös térképét a 86-89. oldalakon.
21
Vologda.
Jaroszlavl.
Hakluyt 1:377.
Hakluyt 1:248.
Hakluyt 1:251.
Hakluyt 1:335.
Moszkva.
Hakluyt 1:313.