Page 21 [21]
OCR
torkolaton át ömlik a tengerbe," jéggel tele: a vidék bővelkedik hattyúban, vadkacsában, vadlibában és fogolyban: ezekre júliusban vadásznak, a tollukat eladják, a húsukat viszont besózva elteszik téli eleségnek. E folyó mentén áll Pusztozerszk városa, a 68. szélességi fokon, ahol a folyó tóvá szélesedik: a város 80 vagy 100 házból áll, néhány hulli kereskedő itt telelt át 1611-ben. Pecsora városa kicsi és szegény, három temploma van. Onnét kereskedtek a folyón fölfelé haladva négynapi távolságra Uszty-Cilmáig, amely egy 6o házból álló kisváros. Az orosz utazók szerint a folyó Jugória" hegyeiből ered és keresztülfolyik Permián. Nem messze a torkolatától található a Vajgacs-szoros, amelyről a későbbiekben lesz szó: még keletebbre a Naramzij-fok,5 s mellette az Ob folyó. A moszkóviaiak újabban az ezeken túli területekre is kiterjesztették az uralmukat. A Riphai-hegyekről, ahol a régiek a Don forrását hitték, "" az embereink nem 13 Milton Purchastól vette át a torkolatok számát, aki bennszülöttek tudósításai alapján közli az adatot. 14 Jugória az Urál északi részétől keletre fekvő terület földjeinek és népeinek kora újkori gyűjtőneve (a mai Hanti- és Manysiföld, Jugra). A kora újkori térképek ide helyezik a magyarok eredetét. Lásd Gerardus Mercator 1595-ös Oroszország-térképét a 88-89. oldalon. 15 A kora újkori földrajzi irodalomban és számos térképen a Niaren More az északi Jeges-óceán vagy a Szibéria északi partját határoló Kara-tenger, a Mare Scythicum orosz neve (lásd pl. Bohun 1693-as, vagy Hondius 1600-as Szibéria-térképét, mely szerint az elnevezés a tenger csendességére utal: , Niaren More id est Tranguillum Mare"). Gilbert szerint a Naramzij-fok a Jamal-félszigeten található Alan H. Gilbert: À Geographical Dictionary of Milton, New Haven, Yale University Press, 1919, 204 - a tovabbiakban a jegyzetekben Geographical Dictionary réviditéssel utalok erre a mure). Parks szerint a , Naramzij? kifejezés valószínűleg a Niaren More hollandos változatát tükrözi: "Niaren zee (YP 8:503). 16 A Riphai-hegyck (lat. Rhipaei montes; gör. Pınaia 6pn) az antikvitásban az ismert világ északi határát jelölték. Ezt a hegyláncot tartották több nagy folyó, többek között a Don (az eredetiben 19 Pusztozerszk, Purchas, uo. Purchas 3:549. Purchas 3:545, 551. Riphai-hegyek.
