Oldal 21 [21]
torkolaton át ömlik a tengerbe," jéggel tele: a vidék bő¬
velkedik hattyúban, vadkacsában, vadlibában és fogoly¬
ban: ezekre júliusban vadásznak, a tollukat eladják, a
húsukat viszont besózva elteszik téli eleségnek. E folyó
mentén áll Pusztozerszk városa, a 68. szélességi fokon,
ahol a folyó tóvá szélesedik: a város 80 vagy 100 házból
áll, néhány hulli kereskedő itt telelt át 1611-ben. Pecsora
városa kicsi és szegény, három temploma van. Onnét ke¬
reskedtek a folyón fölfelé haladva négynapi távolságra
Uszty-Cilmáig, amely egy 6o házból álló kisváros. Az
orosz utazók szerint a folyó Jugória" hegyeiből ered és
keresztülfolyik Permián. Nem messze a torkolatától ta¬
lálható a Vajgacs-szoros, amelyről a későbbiekben lesz
szó: még keletebbre a Naramzij-fok,5 s mellette az Ob
folyó. A moszkóviaiak újabban az ezeken túli területek¬
re is kiterjesztették az uralmukat. A Riphai-hegyekről,
ahol a régiek a Don forrását hitték, "" az embereink nem
13 Milton Purchastól vette át a torkolatok számát, aki bennszülöttek
tudósításai alapján közli az adatot.
14 Jugória az Urál északi részétől keletre fekvő terület földjeinek és né¬
peinek kora újkori gyűjtőneve (a mai Hanti- és Manysiföld, Jugra).
A kora újkori térképek ide helyezik a magyarok eredetét. Lásd
Gerardus Mercator 1595-ös Oroszország-térképét a 88-89. oldalon.
15 A kora újkori földrajzi irodalomban és számos térképen a Niaren
More az északi Jeges-óceán vagy a Szibéria északi partját határoló
Kara-tenger, a Mare Scythicum orosz neve (lásd pl. Bohun 1693-as,
vagy Hondius 1600-as Szibéria-térképét, mely szerint az elnevezés
a tenger csendességére utal: , Niaren More id est Tranguillum
Mare"). Gilbert szerint a Naramzij-fok a Jamal-félszigeten található
Alan H. Gilbert: À Geographical Dictionary of Milton, New Haven,
Yale University Press, 1919, 204 - a tovabbiakban a jegyzetekben
Geographical Dictionary réviditéssel utalok erre a mure). Parks
szerint a , Naramzij? kifejezés valószínűleg a Niaren More hollandos
változatát tükrözi: "Niaren zee (YP 8:503).
16 A Riphai-hegyck (lat. Rhipaei montes; gör. Pınaia 6pn) az antik¬
vitásban az ismert világ északi határát jelölték. Ezt a hegyláncot
tartották több nagy folyó, többek között a Don (az eredetiben
19
Pusztozerszk,
Purchas, uo.
Purchas 3:549.
Purchas 3:545,
551.
Riphai-hegyek.