oszkóvia birodalmát," vagy ahogy mások nevezik,
Oroszországot északról Lappföld és az óceán, dél¬
ről a krími tatárföld, nyugatról Litvánia, Livónia és Len¬
gyelország, keletről pedig az Ob vagy más néven Obi
folyó határolja, valamint a nogaji tatárok földje a Volga
partján egészen Asztrahänig.
Az ország északi része olyan kietlen, hogy a lakók
1000 mérföldről hozzák a gabonájukat, és olyan hideg
télen, hogy a tűzben égő tűzifa nedve megfagy az üszkös
végen, ahol le szokott csöppenni. Azokat a tengerészeket,
akik az első Oroszországba tartó angol hajóúton részt
vettek, bár csak a fedélzeti kijáratig mentek fel a kabin¬
jukból, úgy megdermesztette a belélegzett hideg levegő,
hogy összeestek, mintha fojtogatták volna őket. A Szent
Miklós-öböl, ahová először befutottak, a 64. szélességi
fokon fekszik, nevét az ottani fából épült apátságról kap¬
ta, ahol 20 szerzetes él, tanulatlanok, legalábbis akkor
annak találták őket, és erősen iszákosok: a templomuk
szép, tele van képekkel és gyertyákkal. Emellett csak 6
ház van ott, amelyek közül egyet az angolok építettek."
Az öböl túloldalán, az apátsággal szemben található
8 Moszkóvia Milton által megadott határai természetesen jóval kiseb¬
bek a mai Oroszország határainál.
9 A Nyikolo-Korelszkij kolostor.
1o Az angolok által épített ház az 1555-ben alapított Moszkvai Társaság
(Muscovy Company) kereskedőtelepe volt. Idővel innét a Rózsa¬
szigetre, majd Arhangelszkbe költöztek (lásd lent).