Page 179 [179]
OCR
Filiczki művei fán, a kövön, sőt még a föld alá is lelát az alvilágig. Tehát semmilyen állat látása sem hasonlítható a hiúz látásához. Belső látásának élességéből következik az ingenium titkainak a megismerése is, ami miatt a szellemi elevenség és találékonyság jelképe (ayxivora).® Filippo Picinelli (1604-1679?) härom mottövariäciöval ragadja meg a hiúz lényegét: „»Aspicit et inspicits, 6 sia, »Inspicit, et perspicit«, 6 come piacque ad altri: »Invisibile lustrats, e significa ingegno specolativo, e perspicace. Ma propriamente dimostra quest’ impresa l’infinita sapienza d'Iddio, che vede per fino i pitt reconditi secreti del nostro cuore.” A harom mottó tehát: , Vedd észre és vizsgáld meg", vagy , Vizsgáld és ismerd meg", vagy , Megvilágítja a láthatatlant", amely a spekulatív és éleslátó elmét jelenti. De még isten végtelen bölcsességét is jelentheti, amely szívünk legvégső és legrejtetteb titkait is látja. "Ihököly Sebestyén ennél szebb dicséretet nem is kaphatott volna, de ez csak a vers laudációjának egyik pillére a három közül. A hiúz tehát Ihököly éleslátását és értelmét dicséri. A címeren látható hiúz viszont egy szablyát is tart a jobb kezében. Fel is teszi a kérdést Filiczki, hogy miért: , Sed cur dextra tenet lyncis gladium?" A válasz az, hogy azért, mert Sebestyén nemességének eredete saját virtusa."! Tehát nemes címét nem az atyák dicsősége szerezte meg neki, hanem ő maga. Így van aztán a hiúz mint értelem a g/adiusszal mint igaz erénnyel is felvértezve. Hagyományosan a hiúz nemcsak éleslátásáról nevezetes, hanem vadságáról és bátorságáról is, amely szintén nagyon jól illeszkedik a hiúz kezében tartott fegyverhez. A Wolfgang Franzot? fordító Miskolci Gäspärnäl ezt olvashatjuk a hiüzröl: „A’ melly Szarvasok Farkasänak azert neveztetik, mivelhogy meg-engesztelhetetlen ellensége a Szarvasoknak; és ragadozó vóltára nézve a" Farkasnak társa, iszonyú mardosó állat-is pedig ez, mert bátorságoson a" Farkassal szembe mégyen s meg-is öli, sőt még néha némelly szunyáta Oroszlántis."86 A harmadik pillér nem is magához a címerhez kapcsolódik, hanem csak bevezetőként szolgál egy Ovidius-allúzióval."" Filiczki ugyanis a patronálásra célozva azzal kezdi a versét, hogy az ifjak az ekénél (veniunt ad aratra) mindenképp a Ihököly-ház díszére válnak. Itt tehát az eke — ami mögé a Ihököly-mecenatúra mintegy befogja az ifjakat — nyilván a talaj megművelésére (cultura), vagyis általában véve a műveltségre utal. Filiczki az eke szarva mögött kér helyet, vagy inkább megköszöni azt. A második, hatdisztichonos címervers valamivel mívesebb, és a fenti toposzokat még egyértelműbben fogalmazza meg, amelyeket kiegészít a koronamotívummal is (A 2). Filiczki egy ahhoz hasonló címert ismerhetett, amit Nagy Iván közöl." Ezen ugyanis a kardot tartó hiúz fején látható a korona, és nem a páncélsisakon. A , bi§3 CAMERARIUS 1654, 36 (2.34). Ez a motívum többször is előkerül Filiczkinél, vagyis az igazi nemességet meg kell szerezni. Lásd ehhez például Petrarca: De remediis utriusgue fortunae libri II: lib 1. dial. 16. Verus nobilis non nascitur, sed fit. 85 Franz 1612, 146. 86 Misxotci 1702, 181. Filiczki sora: ,Quam pulcre aequales veniunt ad aratra iuvenci.” Es Ovidius sorai: „ quam male inaequales veniunt ad aratra iuvenci” (Epist. 9.29); ,tempore difficiles veniunt ad aratra iuvenci” (Ars amatoria 1.471). 88 Nacy 1865, 285. 177
