Page 159 [159]
Filiczki művei
Így aztán újra és újra felhívják a figyelmet arra, hogy minden olvasható szöveg (mi¬
vel látható) egyben vizuális objektum is, hiszen minden sorokba szedett költemény
elkerülhetetlenül valamilyen formába rendeződik. White műfaj meghatározása ezt
a problémát" küszöböli ki, amikor a látványt valamilyen ¢udatosan meg formdlt alak¬
zatra szűkíti.
Épp ez az intencionalitás érhető tetten aztán Ulrich Ernst körmönfont definíció¬
jának lényeges kulcsfogalmában, a , mimetikus karakterben" (mimetischer Character),
amely szerint a képszövegnek, vagyis a szöveg alakjának szándékoltan valamilyen
formát kell leképeznie, utánoznia.? Ennélfogva, ha a szöveg formája esetleges és
semmilyen kapcsolatban nincs a verbális kifejezés módjával, vagyis még véletlenül
sem tükrözi a nyelvi tartalmat, akkor az értelmezés számára pont annyira lényegtelen
— mondhatnánk -, akár csak a szöveg hordozójának hőmérséklete, íze, vagy illata.
Lars Elleström a mimézis és az ehhez szorosan kapcsolódó peirce-i ikonicitás¬
fogalom segítségével közelít a képversekhez és hangsúlyozza, hogy nem a vizuali¬
tás, hanem az ikonicitás, vagyis jel és jelölt hasonlóságának szemiotikai aspektusa
az, ami a festményt vagy verset képivé (,pictorial”) teszi. Ez nem Elleström fogal¬
mi invencidja, hanem Winfried Noth ikonicitas-definicidjanak tjrafogalmazasa, aki
megkülönbözteti egymástól az exoforikus és endoforikus ikonicitást. Ezek szerint az
exoforikus ikonicitás , jelentést utánzó forma", míg az endoforikus ikonicitás , formát
utánzó forma" (form miming meaning and form miming form). Exoforikus az, amikor
a nyelvi jel valami nyelven kívülire vonatkozik, és endoforikus az, amikor a nyelvi jel
nyelven belüli referenciával bír." A képvers tehát, amelyik a szövegen kívül képre és
ugyanakkor a képen kívül szövegre is utal, exoforikus ikonicitású jel. Elleström ezt
egészítette ki úgy, hogy az ikonicitás nemcsak , jelentést utánzó forma" és , formát
4
utánzó forma", hanem emellett , jelentést utánzó jelentés és formát utánzó jelentés" is
(meaning miming meaning and meaning miming form >
Mindezek alapján Elleström az ikonicitást olyan folyamatos skálaként képzeli el,
amelynek bizonyos szakaszai képlékenyen ugyan, de megfeleltethetők a kép, diagram
és metafora azon szemiotikai fogalmainak, amelyeket Charles Sanders Peirce erede¬
tileg a jel és jelölt hasonlósága alapján különít el egymástól. Tehät szövegvers &s
képvers nem minőségükben térnek el egymástól, hanem az ikonicitás, vagyis a jel¬
jelölt viszony mimetikus kapcsolatának erősségében. Ezen a skálán minél erősebb
68-71. Azonban ôtletszinten ez sem üj gondolat. Thomas Smith (1513-1577), a cambridge-i egyetem alkancel¬
larjanak De recta et emendata linguae Anglicae scriptione, dialogus című művében azt írja, hogy a betűk a beszélt
nyelv képei, és így az írás egyszerre számít beszédnek és festménynek (SMirH 1568, B1‘, B2”). Az elmeleti mü¬
veiről is jól ismert itáliai festő, Giovanni Paolo Lomazzo 1584-es Trattato dell arte de la pittura-ja szerint az írás
nem más, mint fekete-fehér kép. ELsxkv 1983, 246, 247.
„Eine intermedial konzipierte Text-Bild-Komposition, bei der ein in der Regel versifizierten und im weitesten Sinn
lyrischer Text zu einer graphischen Figur formiert ist, die mimetischen Charakter aufweist und eine mit der verbalen
Aussage koordinierte Zeichenfunktion übernimmt.’ Ernst 1991.
4 NorH 2001, 21-24.
25 ELLEsTRÖM 2010.
2° ELLESTROM 2013.
157