Page 108 [108]
OCR
Az alkalmi költészetről el nem jutunk addig a magától értetődő — és a lehető leggsemmitmondóbb — meghatározásig, hogy tulajdonképpen minden költemény alkalmi költemény, hiszen kellett hozzá egy személyes vagy társadalmi alkalom, aminek a keretében megszülethetett. Hans-Gert Roloftf úgy szűkíti le az események gyakorlatilag kimeríthetetlen személyes listáját, hogy az alkalmi irodalom hatókörébe kerülő jelentős esemény egyik alapfeltételeként az egyszeriségét adja meg. Vagyis az alkalom megismételhetetlensége mutat rá annak a jelentőségére: egyszer lehet megszületni, egyszer lehet meghalni, egyszer lehet egy adott hivatali vagy egyetemi címet megszerezni, valaki ugyanazt a nőt csak egyszer veheti feleségül. Segebrecht fenti definícióját két fontos kritériummal lehet továbbfinomítani: 1) Az egyik kritérium abból a kérdésből adódik, hogy pontosan mit is értünk az alkalmi verset megteremtő alkalmon. Mindenképp megtörtént — tehát nem fiktív — társadalmi eseményről van szó, amit Rudolf Drux árnyaltabb definíciójában „tatsächliches gesellschaftliches Ereignis’-ként hataroz meg. Vagyis a mindennapi eletből kiemelkedő, külön névvel megnevezhető, datálható és rendszerint intézményesült eseményről van szó.? Ezzel eleve kizárjuk például a szerelmes verseket vagy bukolikus fantáziálásokat annak ellenére, hogy ezeknek is sokszor konkrét térben és időben meghatározható valamilyen alkalom ad keretet. (Azonban meg kell jegyezni, hogy épp Drux az, aki nemcsak a lírai műfajokra érti mindezt, hanem a pásztorregényekre és ünnepi szindarabokra is.) Moog-Grünewald à fent idézett Adelungkijelentés hatására megvizsgálja a Gelegenheit kifejezés jelentését, és elgondolkodtató módon két egymást kiegészítő, de azért más jelentéssel bíró fogalomra választja szét. Megkülönbözteti egymástól az occasio és a kairosz fogalmát. Az occasio lenne a megfelelő idő mint lehetőség, míg a kairosz a kedvező körülmények lehetősége. Fortunával rokon fogalom, amely jól látszik ikonográfiai megjelenítésében is." 2) Az alkalmi költemény másik fontos attribútuma a konkrét címzett feltüntetése a versben, vagyis nyilvánossá teszi a költő, hogy kinek szánta mint címzettnek, és milyen nyilvános eseményre a költeményt. Drux ezt úgy fogalmazza meg, hogy a költő kihasználva a konkrét esemény adta lehetőséget, az eseményhez rendelt címzettet nyelvi-irodalmi köntösben tärja a nyilvänossäg ele.” Stefanie Stockhorst definiciöja ezt kiegészíti azzal, hogy e költői hódolat a címzett részére megrendelésre is készülhet akár saját, akár más neve alatt." De van olyan is, hogy saját neve alatt 2 Lásd például: MINER, SMITH, BROGAN 2012. 23 RotorrF 2010, 148-149. ” Drux 1985, 409. Meg kell itt jegyezni, hogy poétikájában Scaliger külön alkalmi műfajként kezeli az oaristyst, amelyen erotikus, szerelmi csevegést ért. Igaz, a nászéjszakán. Scaliger 1561, 155. 5 DRux 1996, 653. Az alkalmi irodalom kiterjesztéséről a színházi műfajok felé, lásd: RoLorr 2010. 26 Mooc-GRüNEWALD 2018, 16-17. 27 etn der Regel institutionalisiert, aus dem alltaglichen Leben herausragt, benannt und datiert werden kann; die Gelegenheit wird von einem Autor poetisch wahrgenommen, einem bestimmten Adressaten zugewiesen und im sprachlichliterarischen Gewand der Öffentlichkeit unterbreitet”. Drux 1985, 409. 28 "Többek között a Bach-kantáták librettistäjakent is ismert, , Picander" álnéven alkotó Christian Friedrich Henrici (1700-1764) 18. századi példája azt mutatja, hogy — legalábbis Filiczki kötete után jó százötven évvel később - e 106
