el nem jutunk addig a magától értetődő — és a lehető leggsemmitmondóbb — megha¬
tározásig, hogy tulajdonképpen minden költemény alkalmi költemény, hiszen kellett
hozzá egy személyes vagy társadalmi alkalom, aminek a keretében megszülethetett.
Hans-Gert Roloftf úgy szűkíti le az események gyakorlatilag kimeríthetetlen szemé¬
lyes listáját, hogy az alkalmi irodalom hatókörébe kerülő jelentős esemény egyik alap¬
feltételeként az egyszeriségét adja meg. Vagyis az alkalom megismételhetetlensége
mutat rá annak a jelentőségére: egyszer lehet megszületni, egyszer lehet meghalni,
egyszer lehet egy adott hivatali vagy egyetemi címet megszerezni, valaki ugyanazt a
nőt csak egyszer veheti feleségül.
Segebrecht fenti definícióját két fontos kritériummal lehet továbbfinomítani:
1) Az egyik kritérium abból a kérdésből adódik, hogy pontosan mit is értünk az
alkalmi verset megteremtő alkalmon. Mindenképp megtörtént — tehát nem fik¬
tív — társadalmi eseményről van szó, amit Rudolf Drux árnyaltabb definíciójában
„tatsächliches gesellschaftliches Ereignis’-ként hataroz meg. Vagyis a mindennapi elet¬
ből kiemelkedő, külön névvel megnevezhető, datálható és rendszerint intézmé¬
nyesült eseményről van szó.? Ezzel eleve kizárjuk például a szerelmes verseket vagy
bukolikus fantáziálásokat annak ellenére, hogy ezeknek is sokszor konkrét térben és
időben meghatározható valamilyen alkalom ad keretet. (Azonban meg kell jegyezni,
hogy épp Drux az, aki nemcsak a lírai műfajokra érti mindezt, hanem a pásztorre¬
gényekre és ünnepi szindarabokra is.) Moog-Grünewald à fent idézett Adelung¬
kijelentés hatására megvizsgálja a Gelegenheit kifejezés jelentését, és elgondolkodtató
módon két egymást kiegészítő, de azért más jelentéssel bíró fogalomra választja szét.
Megkülönbözteti egymástól az occasio és a kairosz fogalmát. Az occasio lenne a megfe¬
lelő idő mint lehetőség, míg a kairosz a kedvező körülmények lehetősége. Fortunával
rokon fogalom, amely jól látszik ikonográfiai megjelenítésében is."
2) Az alkalmi költemény másik fontos attribútuma a konkrét címzett feltüntetése
a versben, vagyis nyilvánossá teszi a költő, hogy kinek szánta mint címzettnek, és
milyen nyilvános eseményre a költeményt. Drux ezt úgy fogalmazza meg, hogy a
költő kihasználva a konkrét esemény adta lehetőséget, az eseményhez rendelt cím¬
zettet nyelvi-irodalmi köntösben tärja a nyilvänossäg ele.” Stefanie Stockhorst de¬
finiciöja ezt kiegészíti azzal, hogy e költői hódolat a címzett részére megrendelésre
is készülhet akár saját, akár más neve alatt." De van olyan is, hogy saját neve alatt
2 Lásd például: MINER, SMITH, BROGAN 2012.
23 RotorrF 2010, 148-149.
” Drux 1985, 409. Meg kell itt jegyezni, hogy poétikájában Scaliger külön alkalmi műfajként kezeli az oaristyst,
amelyen erotikus, szerelmi csevegést ért. Igaz, a nászéjszakán. Scaliger 1561, 155.
5 DRux 1996, 653. Az alkalmi irodalom kiterjesztéséről a színházi műfajok felé, lásd: RoLorr 2010.
26 Mooc-GRüNEWALD 2018, 16-17.
27 etn der Regel institutionalisiert, aus dem alltaglichen Leben herausragt, benannt und datiert werden kann; die
Gelegenheit wird von einem Autor poetisch wahrgenommen, einem bestimmten Adressaten zugewiesen und im sprachlich¬
literarischen Gewand der Öffentlichkeit unterbreitet”. Drux 1985, 409.
28 "Többek között a Bach-kantáták librettistäjakent is ismert, , Picander" álnéven alkotó Christian Friedrich Henrici
(1700-1764) 18. századi példája azt mutatja, hogy — legalábbis Filiczki kötete után jó százötven évvel később - e