Seite 94 [94]
Életéről
názium után 1566 és 1570 között Wittenbergben tanult, majd Lipcsében, Párizs¬
ban és Bázelben, ahol 1576-ban szerezte meg doktori fokozatát orvostudományból.
Ugyanettől az évtől Hieronymus Wolf javaslatára kezdett az augsburgi Szent Anna
gimnáziumban logikát, matematikát, latint, hébert, görögöt és retorikát tanítani,
amit egészen 1617-ig folytatott. Szintén az 1576-os évben elvette egy augsburgi orvos
leányát, Regina Wirsungot. 1580 és 1593 között Simon Fabriciusszal együtt az iskola
rektora. Közben a városi könyvtár vezetésével is megbízták, és haláláig keresett orvos
volt a városban. Számos könyv és nyomtatvány fűződik a nevéhez. A legfontosabb az
első német értelmező szótár, amely a latinon kívül még kilenc nyelvet tartalmaz: an¬
gol, cseh, francia, görög, héber, spanyol, magyar, olasz, lengyel." Ennek csak az első
kötete (A-G) látott napvilágot. A másik fontos kiadása az első nyomtatott közkönyv¬
tári katalógus, amely az augsburgi könyvtár állományát dolgozta fel.7! És érdemes
még megemlíteni [Pszeudo-]IProklosz De sp/aerájának görög-latin nyelvű kiadását
Henisch kommentarjaval,'” amelyet 1591-ben angolul is kiadtak Londonban Francis
Cooke fordításában." Négyszer volt az augsburgi orvosi kollégium dékánja, 1582-től
összegyűjtötte és rendszerezte az orvosi feljegyzéseket és jegyzőkönyveket is vezetett,
amelyek fontos orvostörténeti források. A Markus Welser"" humanista körének tag¬
jaként Welserrel és David Höschellel könyvkiadót alapított Ad insigne Pinus néven.
1592-ben a bártfai tanács hazahívta, hogy vezesse a bártfai iskolát, de nem fogadta el
a felkérést. Legalább három fia és egy leánya született, az egyik fia, Philipp, később
Montpellier-ben lett orvosprofesszor. Georg Henisch 1618. május 31-én halt meg
Augsburgban.
Hogy Filiczki mennyi időt tartózkodott Augsburgban, nem tudni. Ebből az
időszakból ez az egyetlen bejegyzés. A következő bejegyzés Johannes Bergerius a
Grinbergtől származik, aki 1615. március 29-én írt be Filiczki albumába Prágában
(1267). Majd megint szünet következik, hogy aztán a következő csokor pár hónap
múlva Wittenbergben kerüljön be az albumba 1615. július 5-6-án. Valószínűleg csak
átutazóban volt Filiczki. Ezen négy bejegyzés közül hármat az egyetem professzorai
és a negyediket az alig 40 kilométerre lévő Zerbst Johann Iheopold (1563-1626) nevü
lelkésze írta be (669. Az igazságos isten büntetéséről szóló bejegyzés lazán kapcso¬
lódik Alciati 171. számú Iusza vindicta (Igazságos büntetés) című emblémájához. Az
első wittenbergi bejegyzés a teológusprofesszor Leonhart Hütter (1563-1616) 1615.
július 5-i írása (259: Fide Deo, mundum despice, disce mori (Higgy Istenben, vesd meg
a világot, tanulj meghalni). Ugyanezen a napon jegyezte be a logika- és filozófiapro¬
19 Szöcı 2011, 274 (no. 3192), 189 (no. 1718).
10 HenıscH 1616.
11 HeniscH 1600. Érdemes megjegyezni, hogy gimnáziumi tanárkollégája és a könyvtár másik vezetője David
Höschel Henisch kéziratos katalógusából 1595-ben már kiadta az augsburgi könyvtár görög könyveinek kataló¬
gusát. HöscHEL 1595.
12 HenıscH 1575.
15 HeEnIscH, Cooke 1591.
174 FERBER 2017.
92