OCR
Életéről és egy Strasbourgban 1614-ben kiadott könyve (RMK III 5950) is megerősít. Bázelből 1615. május 12-én tartott disputációjának nyomtatott verziója is ismeretes (RMK III 1147). 1619-től országgyűlési követ, 1622-től Pozsony jegyzője, 1627—1632 között a pozsonyi evangélikus egyház inspectora, majd 1637-1638-ban a väros föbiräja.'* Semmitmondó bejegyzése a következő (1329: Justitia Jehovae Solatur Pios. Jacobus Szelleczkii memoriae caussa scripsit Argentinae 4 Februarij Anno 1614 És nem lehetetlen, hogy a Nicolaus a Wacz nevű bejegyző egy Váci Miklóst takar, aki strasbourgi bejegyzéséhez csak az 1614-es évet adta meg. Mivel Szeleczky Jakab bejegyzésén kívül nincs más strasbourgi nyomunk, ezért elképzelhető, hogy együtt voltak és egyszerre írtak be az albumba. Váci Miklós pedig nem tartotta így fontosnak, hogy a napot is jelölje. Vagyis Filiczki január 28-án még Bázelben volt, de február 4-én már Strasbourgban. A következő — már említett — bejegyzés Samuel Czapliniustól lenne 1614. február 10-éről, de már megint Bázelből, aztán két napra rá a görög nyelv professzora, Joseph Lang (~ 1570-1615) Freiburg im Breisgauban irja be Seneca-idézetét az albumba (1087. Sajnálatos módon itt megtörik a lendület, mert a következő bejegyzések már 1615 júliusából származnak. Az imént felvázolt Bázel-Strasbourg-Bázel-Freiburg 300 kilométeres útvonal két hét alatt — ráadásul a Rajnán — különösebb nehézségek nélkül is teljesíthető volt, azonban emiatt a mozgékonyság miatt nem lehetünk biztosak abban, hogy az 1614. február 12-i freiburgi bejegyzést már a Bázelből véglegesen eltávozó és Freiburgot útba ejtő Filiczkinek, vagy csak a Freiburgot Bázelből meglátogató Filiczkinek írta be Lang professzor. A bázeli matrikulából tudjuk, hogy Andreas, Samuel és Alexander Przystanowski de Przystanow nevelője volt Czaplinius. Egyszerre iratkoztak be az egyetemre, és mindhárom fivértől találhatunk egy-egy bejegyzést Filiczki albumában 1614. január 10-i dátummal (59", 59", 607, vagyis négy nappal január idusa előttről. Emiatt merült fel bennem, hogy Czaplinski félreírta és február idusa helyett januárra gondolt, mert akkor egyszerre írhatta volna be tanítványaival a bejegyzését január 10-én (miként Pieter Cornelis van Brederode németalföldi követ fentebb már jelzett bejegyzésénél). De ez sem magyarázná meg Filiczki Strasbourgból Freiburgba való visszatérését. Egy nap nélküli bejegyzést is találunk 1614 februárjából Nürnbergből (10779, a teológustól és a Szent Lőrinc-templom evangélikus papjától, Johann Schrödertől (1572—1621). És egy másik bejegyzést az augsburgi filológus-könyvtáros David Höscheltől (1556— 1617) 1614. februär 24-röl (16579. Augsburg Bázel és Nürnberg között fekszik. Figyelembe véve az Augsburg-Nürnberg közötti 130 kilométeres távolságot, ami nagyjából 40 ScHRODL 1906, 152, 175, 498. 80