amelyet Jan Gruter 1618-as Cicero-kiadásához írt." Majd 2011-ben Imre Mihály
publikálta és elemezte Filiczki Szenci Molnár Albertnek küldött, annak zsoltárfordí¬
tását dicsérő költeményét, amely a nyomtatott verzióhoz képest jelentős eltéréseket is
mutat." Tóth Sándor Attila kedvcsináló tömörséggel foglalta össze 2019-ben Filiczki
életét és pár érdekesebb művét.?
Legutoljára pedig érdemes megemlíteni a legfrissebb szakirodalmat, amely
szintén szlovák oldalról bukkant fel: Sebastian Krasnovsky ,Johannes Filiczki as
a Renaissance Man: Identities and Self-fashioning” cimti szakdolgozatat,* amely
mintha Helena Májeková több évtizeddel ezelőtti, Filiczki irodalmi önreprezentä¬
ciójával röviden foglalkozó tanulmányának részletes kidolgozása lenne. Krasnovsky
tézise azért is fontos, mert ez a szöveg idáig az első, amelyik valamilyen világnyelven
foglalkozik Filiczkivel.
A fentieket a következőképpen foglalhatjuk össze: nagy általánosságban és sar¬
kosan az állapítható meg, hogy a 20-21. századi cseh és magyar szakirodalom in¬
kább adat- és szövegcentrikusabb, míg a szlovák szakirodalom hajlamosabb a nemzeti
identitás/alteritás programján keresztül méregetni Filiczkit és életművét is." 2020¬
ban Eva Frimmová tollából is megjelent egy angol lexikonszócikk (FRIMMovÁ 2020).
A Filiczki-kutatások ősforrása máig Lotichius Bidliotheca poeticájának pár oldala ma¬
radt. Ez lesz az, amit majd évszázadokon keresztül próbálnak — nem túl sok sikerrel
— finomítani a Filiczki-kötetek verseinek meglehetősen hiányos kirakóival. Majd még
mindig Lotichius alapján Szombathi János fogja összefoglalni Filiczki életét és élet¬
művét a 18. század végén, de már az általa ismert — igaz, nem túl sok — sárospataki
forrással is kiegészítve. Alapos tanulmányában — újabb adatok hijan — Odloziliknek
sem sikerül a lotichiusi életrajz fogságából kitörnie, és a Filiczki-életrajz finomítására
egészen album amicorumának 2000-es évekbeli felbukkanásáig kellett várni. Műve¬
ivel, klasszikus mintáival és úgy általában a neolatin irodalomban elfoglalt helyével
részletesen, ám íróasztala fiókjának mélyére száműzetve Bencédy József foglalkozott
először és majdnem utoljára. Bencédy disszertációjának folytatója ugyanis — jóllehet ő
maga sem tud róla — nem más, mint a fiatal Sebastian Krasnovsky. Ne tévesszen meg
minket az, hogy , csupán" egy szakdolgozatról van szó, ugyanis Krasnovsky nemcsak
az önreprezentáció humanista technikáin keresztül közelít szerzőnkhöz, hanem na¬
gyon jó érzékkel foglalja össze és járja körül Filiczki életművét és a gyér szakiroda¬
lom által felvetett problémákat is. Ráadásul mindezt angol nyelven teszi, és online is
elérhető. Ez pedig különösen fontos első lépcsőfok ahhoz, hogy tágabb nemzetközi
kontextusba is bekerülhessen a Filiczki-életmű.