Page 22 [22]
OCR
Ki volt Filiczki János Filiczki irodalmi életművének ugyanezt a tömör stílusban megírt, mégis találóan pontos irodalmi összefoglalását találjuk meg pár évvel később Jozef Minariknak a cseh és szlovák humanista irodalomról szóló könyvében, amelyet akár Misianik írásának részletesebb folytatásaként is olvashatunk." Rämutat költőnk klasszikus és kortárs mintáira, amelyből az derül ki, hogy a Kirchner sugallta Ovidius helyett sokkal inkább Horatius és Martialis felé kell tapogatóznunk Filiczkivel kapcsolatban. És végül Mínarik hívja fel a figyelmet a fentebb már idézett prológusrészlet John Owenutalására is. Ugyanakkor Misianikhoz hasonlóan nála is megtalálhatók az erőltetettnek ható, kötelező ,vörös farkak", amelyek jól érzékelhető ideológiai izzadságszagot árasztanak, és még sokkal kevesebb értelmük van, mint Filiczki anyanyelvi, nemzeti identitásának kérdését feszegetni. Szóval Mínarik sem kerülheti el, hogy a társadalmi osztályok közötti küzdelmet fedezze fel Filiczki némely epigrammájában, amelyben ,a nemesség és parasztság közötti ellentét" a domináns motívum. Ezzel függ össze az is, hogy Filiczki — Mínarik szerint — a vidéki (értsd: paraszti) környezet magasabb erkölcsi közegéből érkezett, amit In Dosonem Numibasium című versében fejez ki a legtisztábban." Mint látható, a néma Bencédyn kívül inkább a szlovák irodalomtörténészek foglalkoztak Filiczkivel. Ennek az érdeklődésnek lesz aztán a gyümölcse és folytatása Helena Májeková tanulmánya, amelyre egy jó fél évszázadnyit kellett várni, és — Odlozilik után - kimondottan Filiczkivel foglalkozik. Ahogy Misianik és Minarik, Májeková is irodalmi szempontok alapján értékeli szerzőnket és a humanista költői önreprezentáció felől közelít a kötetekhez. A Carminum libert nemcsak vázlatosan elemzi, hanem a Filiczki-szövegek fontos részleteire talál/mutat rá és a szepesi költő Minarik által említett klasszikus mintáihoz is konkrét példákat hoz fel és pár verset röviden elemez is. Ennek a tanulmánynak a folytatása Májeková két másik írása is, amelyek közül a második az Ad Sphettium című vers elemzésével foglalkozik. A Filiczki-kutatásban fontos újdonságokat aztán Marta Vaculínová két 2013-as tanulmánya hozott, aki Filiczki csonka emlékkönyvének bejegyzéseit vizsgálva jutott idáig ismeretlen életrajzi adatokhoz. A magyar kutatás a 2010-es években három fontos tanulmánnyal járult hozzá a Filiczki-életmű feltárásához. Szentmártoni Szabó Géza a Janus Pannonius-filológia kapcsán írt könyvében nemcsak Filiczki eleddig ismeretlen, az , unalmas és egyhangú pietáson" túli csintalan komikumára mutat rá, hanem a klasszikus allúziók feltárásán túl azt is bizonyítja, hogy második Ovidiusunk autokasztrációs szerzetes-versének közvetlen mintája Janusnak a szekszárdi apátról szóló költeménye volt." Aztán 2011ben Kecskeméti Gábor közölte Filiczki egy ,(csaknem)" ismeretlen köszöntőversét, 36 Mmärık 1985, 132-137. 37 Fırıczkı 1614, 133-134. 38 VacuLinovA 2013a; VacuLinovA 2013b. 39 SZENTMARTONI SZAB 2010, 162-165. 20
