Oldal 22 [22]
Ki volt Filiczki János
Filiczki irodalmi életművének ugyanezt a tömör stílusban megírt, mégis találó¬
an pontos irodalmi összefoglalását találjuk meg pár évvel később Jozef Minariknak
a cseh és szlovák humanista irodalomról szóló könyvében, amelyet akár Misianik
írásának részletesebb folytatásaként is olvashatunk." Rämutat költőnk klasszikus és
kortárs mintáira, amelyből az derül ki, hogy a Kirchner sugallta Ovidius helyett sok¬
kal inkább Horatius és Martialis felé kell tapogatóznunk Filiczkivel kapcsolatban. És
végül Mínarik hívja fel a figyelmet a fentebb már idézett prológusrészlet John Owen¬
utalására is. Ugyanakkor Misianikhoz hasonlóan nála is megtalálhatók az erőltetett¬
nek ható, kötelező ,vörös farkak", amelyek jól érzékelhető ideológiai izzadságszagot
árasztanak, és még sokkal kevesebb értelmük van, mint Filiczki anyanyelvi, nemzeti
identitásának kérdését feszegetni. Szóval Mínarik sem kerülheti el, hogy a társadalmi
osztályok közötti küzdelmet fedezze fel Filiczki némely epigrammájában, amelyben
,a nemesség és parasztság közötti ellentét" a domináns motívum. Ezzel függ össze
az is, hogy Filiczki — Mínarik szerint — a vidéki (értsd: paraszti) környezet magasabb
erkölcsi közegéből érkezett, amit In Dosonem Numibasium című versében fejez ki a
legtisztábban."
Mint látható, a néma Bencédyn kívül inkább a szlovák irodalomtörténészek fog¬
lalkoztak Filiczkivel. Ennek az érdeklődésnek lesz aztán a gyümölcse és folytatá¬
sa Helena Májeková tanulmánya, amelyre egy jó fél évszázadnyit kellett várni, és
— Odlozilik után - kimondottan Filiczkivel foglalkozik. Ahogy Misianik és Minarik,
Májeková is irodalmi szempontok alapján értékeli szerzőnket és a humanista költői
önreprezentáció felől közelít a kötetekhez. A Carminum libert nemcsak vázlatosan
elemzi, hanem a Filiczki-szövegek fontos részleteire talál/mutat rá és a szepesi költő
Minarik által említett klasszikus mintáihoz is konkrét példákat hoz fel és pár verset
röviden elemez is. Ennek a tanulmánynak a folytatása Májeková két másik írása is,
amelyek közül a második az Ad Sphettium című vers elemzésével foglalkozik.
A Filiczki-kutatásban fontos újdonságokat aztán Marta Vaculínová két 2013-as
tanulmánya hozott, aki Filiczki csonka emlékkönyvének bejegyzéseit vizsgálva jutott
idáig ismeretlen életrajzi adatokhoz.
A magyar kutatás a 2010-es években három fontos tanulmánnyal járult hozzá a
Filiczki-életmű feltárásához. Szentmártoni Szabó Géza a Janus Pannonius-filológia
kapcsán írt könyvében nemcsak Filiczki eleddig ismeretlen, az , unalmas és egyhangú
pietáson" túli csintalan komikumára mutat rá, hanem a klasszikus allúziók feltárásán
túl azt is bizonyítja, hogy második Ovidiusunk autokasztrációs szerzetes-versének
közvetlen mintája Janusnak a szekszárdi apátról szóló költeménye volt." Aztán 2011¬
ben Kecskeméti Gábor közölte Filiczki egy ,(csaknem)" ismeretlen köszöntőversét,
36 Mmärık 1985, 132-137.
37 Fırıczkı 1614, 133-134.
38 VacuLinovA 2013a; VacuLinovA 2013b.
39 SZENTMARTONI SZAB 2010, 162-165.
20