pedig az, hogy itt olvasható a legelső, ráadásul kortárs — igaz, csak egyetlen sornyi
— magyar nyelvű fordítása is a költő műveinek. (Ahogy Filiczki életműve feledésbe
merült, úgy műveinek fordításaival sem találkozunk azóta sem, leszámítva Gulyás
Józset, Geréb László, Tóth István és legújabban Csehy Zoltán pár versfordítását.)
Az Ovidius-párhuzammal kapcsolatban nemcsak az a kérdés merül fel, honnan
származik ez az analógia, de az is, hogy a , mi időnkben lévő második" kifejezés pon¬
tosan mire vonatkozik? A római költő Ovidius utáni második költői helyre, vagy a
kortársak között is volt két Ovidius, akik közül csupán az egyik lenne Filiczki?
Az Ovidius-hasonlattal Filiczki korábbi marburgi tanárának, a koszorús költő
Hermann Kirchnernek (1562-1620) hatsoros epigramma liminariumäban talälkozunk
először, amelyet Filiczki 1614-es kötetéhez írt." A költemény így hangzik:
Haec aliquis veterum legat ortus in urbe Quiritum
Carmina, Pannonii quae dedit aura soli.
Dixerit e Geticis tumulis rediisse magistrum,
Qui tulit exilium, saeve Cupido, tuum.
5 Dixerit et cineres venamque tulisse favillas,
Exulis in Savum Savigenumque genus.
(Ezeket a dalokat — melyeket a pannon nap fénye
hozott létre — bárki olvashatná, aki a régi Róma
polgáraként született. És mondhatná, hogy a
mester — aki tűrte a száműzetésedet, vad Cupido —
visszatért a géta sírból. És azt is mondhatná, hogy e
száműzött leszármazottja hozta vissza a hamvakat,
a vénát és a parazsat a Szávához és a Száva mentén
születettekhez.)
Kirchner verse egyértelműen a , Naso Tomitanae" Ovidiust írja körül, aki költeményeit
„de Getico litore mittit”. Kirchner szavai — mivel olvashatta a verseket — talán nem
veletlenül utalnak Janus Pannoniusra (1434-1472), ezzel is egy üjabb csavart adva a
pannóniai Ovidius-pärhuzamnak. Janus a De se aegrotante in castris cimü elegiäjänak
a végén (117-118. sor) epitäfiumät is megirja, amely ügy kezdödik, hogy „itt nyugszik
Janus, aki a baberkoszorüs istennöket a hazai Dunähoz elöször vezette ela Helikon¬
ról" (Hic situs est Ianus, patrium qui primus ad Histrum, duxit laurigeras, ex Helicone,
Deas) Kirchner ugyan nem olvashatta Marsilio Ficino Janusnak írott levelét," mert
4 Fiziczxt 1614, ):(5°-):(6".
> Janus Pannonius, ed. Mayer, T6r6x 2014, 139-145 (No. 27).
6 Ugyanakkor olyan természetességgel adték magukat ezek az analógiák, hogy egy Heinrich von Guldenfingen
nevű ifjú költő Orpheusszal veti össze Janust, aki mögött térben és időben ugyan csak második lehet, de minő¬
ségben az első. JANI PANNONII 2006, 259 (No. 453); RITOÓKNÉ SZALAY 1996, 15-16.