helykitöltése. Az látszott tehát a legcélszerűbbnek, ha kronologikus sorrendben ve¬
szem végig a verseket a legelső ismert drezdai kézirattól kezdve a legutolsó, Károlyi
Zsuzsannát gyászoló, színvonala alapján talán már nem is Filiczki-versig. Az 1604-es
prágai és az 1614-es bázeli kötetét viszont az alkalmi költemények műfaji jellege miatt
szempontok alapján tematikus alfejezetekbe csoportosítottam, hogy az anyag átlát¬
hatatlan masszaként ne folyjon össze, vagyis az átláthatóság érdekében nem követ¬
tem az oldalszámokat. A prágai kötetet, mérete miatt, ha csak említés szinten is, de
teljesen fel tudtam dolgozni. A bázeli kötetnél viszont nem törekedtem a teljességre,
mert ezt sem a versek minősége/témája, sem pedig gyakorlati haszna nem engedte
volna meg." Ezen a ponton a szubjektív szálak is óhatatlanul erősebben kapcsolódtak
be az elemzésbe, ugyanis nem tudtam figyelmen kívül hagyni a válogatásnál azt a
személyes tetszésindexet, amely a versek olvasásakor rangsorolta is a költeményeket.
Filiczki költészetére különösen jellemző, hogy — Pirnát Antal szavaira visszautaljak
— tudós költemények." Sőt, talán abban is igaza van, hogy csa£ tudós költemények.
Ez az olvasás gyakorlatában azt jelenti, hogy akármilyen felszínesnek is tűnjön első
olvasatra a vers, Filiczki mindig elrejtett — akár több absztrakciós szinten is — olyan
intertextuális játékot vagy utalást, amely ha tartalmi mélységet nem is ad a szövegnek,
de játékos mélységet igen, és ezen keresztül a felfedezés örömének szellemi élvezetét
is. Ennek a monográfiának a szempontjából pedig azt jelenti, hogy nem voltam képes
minden egyes verssel kapcsolatban az összes tudós részletnek a végére járni, mert ez
talán évtizedekig is eltartana. Viszont amiben megtaláltam, ha csak egy részét is, azt
vagy jeleztem, vagy megpróbáltam a végére járni. Ennek lett aztán az a végeredmé¬
nye, hogy némelyik verset a többihez képest aránytalanná duzzadt elemzéssel jártam
körül, míg némelyiket csak érintettem. Reményeim szerint a kötettel kedvet csinálok
Filiczki verseinek mélyebb olvasásához is. Sok szál kibogozatlanul maradt, de annak
az ígérete is nyilvánvaló, hogy ha valaki rászánja magát, akkor a versekben biztos re¬
ménnyel keresheti az elrejtett, tudós humanista szálakat. Igyekeztem a latin szövege¬
ket magyarul is összefoglalni, vagy lefordítani. Ha nem a saját fordításomról van szó,
akkor mindig megadtam a fordító nevét. Annak érdekében, hogy könnyebben meg
lehessen találni a verseket, a kötet végén incipitmutatót állítottam össze, valamint a
főszövegben a prágai és bázeli kötet oldalszámait is közöltem.
Mielőtt rátérnék a versekre, összegzem mindazt, amit Filiczki életéről tudhatunk.
Nincs túl sok információnk róla. A legtöbb adatot verseiből és csonkán fennmaradt
album amicorumából ismerjük. Ezen adatmorzsák összegyűjtése előtt viszont egy kü¬
lön fejezetben foglalom össze Filiczki hírnevének, vagy egyáltalán személyének az
utóéletét és a vele foglalkozó szakirodalmat. Életrajzának felvázolása után egy na¬
gyobb részt szentelek az alkalmi költészet fogalmának meghatározására, amely körül
több a bizonytalanság, mint amit — a tematikus szempontok egyértelműsége miatt