Seite 228 [228]
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG
jellemző a közösségre, mégis nekik sikerült először gimnáziumot alapítaniuk
Magyarországon, ami jelentős erőt adott a saját értelmiség létrehozásához még
akkor is, ha a sztenderdizálás és az oktatási anyagok hiányosságaival is szembe
kellett nézniük.?" A magyar kutatók közül egyebek között a közösség jövőjéről
elég pesszimista véleményt megfogalmazó Gadó Szilvia, a szótárt és nyelvköny¬
vetis összeállító Orsós Anna, újabban pedig Rosenberg Mátyás több tanulmánya
is foglalkozik a beások felemás nyelvi helyzetével.?" Rosenberg a beások nyelvi
besorolhatóságáról a következőket írja: , Ezek a közösségek nyelvtipológiai szem¬
pontból a román nyelv több, korábbi területi dialektusára visszavezethető
tranzicionális nyelvjárásait beszélik. [...] A magyarországi beásokra különösen
jellemző, hogy a közösségek román nyelvterülettel való kapcsolata hosszú ideje
megszakadt, nyelvváltozataik a román nyelvterületen beszélt mai köznyelvi
változatoktól eltérő módon, délszláv és magyar nyelvi kontaktushatások között
zajlott, illetve zajlik.”?®
Egy más nyelvi megoldást, a nyelvi sokféleség gyakorlatát képviseli a fentebb
említett transzlingváló módszer, amely nem a diglossziára, hanem a Bahtyin
nyomán heteroglossziának elnevezett kommunikációs attitűdre épül.
Bahtyin a beszédmódok szociális sokféleségét három dimenzióban írta le: a multi¬
diszkurzivitás (multidiscursivity — a fogalmak angol megfelelője Busch 2014 alapján)
a körülmények perspektíváját jelenti: abeszédmódok a közvetlen környezet szociális,
politikai és gazdasági hatásai által meghatározottak. A sokszólamúság (multivoicedness)
a beszélőhöz kapcsolódó perspektíva. Itt a nyelvi források, például egyes szavak in¬
dividuális használatának sokfélesége kerül a figyelem középpontjába. A lényeg az,
hogy a beszélők a használt nyelvi forrásokat hogyan veszik át egymástól beszélés
közben, és eközben hogyan stilizálják azokat. A harmadik dimenzió, a nyelvi diverzi¬
tás (linguistic diversity) magát a nyelvi forrást állítja középpontba. A gondolkodá¬
sunkban nyelvekbe és változatokba tömörülő nyelvi források folyamatos kölcsönha¬
tása központi jelentőségű gondolata ennek a perspektívának is: az egyes nyelvek és
változatok nem létező entitások, hanem egymással ellentétes erők feszültségé¬
ben értelmezendők: centripetális, a standardizáció irányába ható, és centrifugális, a
destandardizációt segítő erők folyamatos összjátékában ragadhatók meg. E három
326 Orsós Anna , Mi hoztuk létre a beás írásbeliséget" (beszélgetés). ,Mi hoztuk létre a beás írás¬
beliséget" — beszélgetés Orsós Annával — Goethe-Institut Ungarn (Letöltés: 2023. március 31.)
327 Gadó Szilvia: Magyarul mondd, anyu! A beás nyelv nyelvszociológiai és nyelvökológiai helyze¬
téről, Iskolakultúra, X. évf., 2000/12, 34—48.
Rosenberg Mátyás: A beás helységnevek sztenderdizáció előtt, Hungarológiai Közlemények,
XXIII. évf., 2022/3, 51-68.
32
®
s 226 "