Page 225 [225]
A TERULETFUGGETLENSEG ELLENTMONDASAI
burgenlandi romani, valamint a Magyarországon használt romungró terjedt el."
A térségben ezek mellett a hosszas együttélés következtében erős archaikus
román hatás alatt álló, és a romanitól elkülönülő beás nyelv van jelen, amit lé¬
nyegesen kevesebben beszélnek, mint a romani változatait.?"
A közösség nyelvismeretének szempontjából fontos tény, hogy a kelet-közép¬
európai, dominánsan egynyelvű többségi társadalmakkal szemben a cigány
népcsoportok két- vagy többnyelvűek, nyelvváltozatuk korlátozott kódrendszere
annak az országnak a többségi nyelvéhez idomul, amelyikben élnek, ezen próbál¬
nak boldogulni a hivatalokban, az oktatásban. A többség által beszélt romani
változatok diglossziájával kapcsolatosan Szalai Andrea egy bonyolultabb rendszert
feltételez. Mivel a közösség nyelvében a köznapi mellett létezik egy saját emelke¬
dett változat is, amit a társadalmi események, rítusok alkalmával használnak, de
van még egy ilyen funkciót betöltő változat, ez pedig a többségi környezet nyelve."
Heltai János a kritikai szociolingvisztika képviselőjeként a beszélés sokféle ténye¬
zőjét (idő, tér, szituáció) emeli ki mint a beszédet komplex módon meghatározó
jegyeket, és a heteroglosszia, a nyelvi szuperdiverzitás és a transzlingválás fogal¬
mi hármasságát tartja a legalkalmasabbnak annak a helyzetnek a megnevezésé¬
re, amelyik a cigány népek nyelvi helyzetére, nyelvhasználatára jellemző.
Ez az erőtér, a több dimenzióhoz hozzárendelhető tényezők folyamatos összjátéka az,
ami a modellt különösen vonzóvá teszi a kritikai szociolingvisztika számára. Ez képes
ugyanis egyesíteni két jellemzőt: a dinamizmust és a sokféleséget. Előbbit nemcsak
úgy értelmezi, hogy a nyelv világa gyors változások terepe, utóbbit nemcsak úgy, hogy
a sokféleség minden pontja összefüggésben van annak más pontjaival, hanem mindezt
valamiféle lüktető, pulzáló feszültségben is láttatja. A nyelv a heteroglosszia koncep¬
ciója szerint többdimenziós, komplex módon értelmezhető jelenség tehát, ami több és
319 Az egyes nyelvjárási csoportokat részletesen ismerteti Szalai Andrea: Egység? Változatosság? A
cigány kisebbség és a nyelvi sokféleség című tanulmánya, amelyben Yaron Matras (2003, 2005)
dialektológiai áttekintésére támaszkodik. In Bartha Csilla (szerk.): Cigány nyelvek és közösségek
a Kárpát-medencében, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2007, 20—52.
Pálmainé Orsós Anna: A beás nyelv Magyarországon, in Bartha Csilla (szerk.): Cigány nyelvek és
közösségek a Kárpát-medencében, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2007, 266—293, valamint
a doktori értekezéséből készült kötet: A beás nyelv megőrzésének lehetőségeiről.
Szalai: Egység? Változatosság?, 22-23 és Elena Marushiakova — Vesselin Popov: Identity and
Language of the Roma (Gypsies) in Central and Eastern Europe, in Tomasz Kamusella et al. (eds.):
The Palgrave Handbook of Slavic Languages, Identities and Borders, Houndmills, Basingstoke,
Palgrave Macmillan, 2016, 26-54.
32
S
32
x
+ 223 +