Page 222 [222]
OCR
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG éppen cigány/zigeuner elnevezés?" terjedt el , nem nyelvileg vagy etnikailag tartozott össze, hanem különböző etnikai eredetű, társadalomból kitaszított elemeket egyesített"."" Cigány népcsoportok ma nemcsak Európában élnek, hanem más kontinenseken is, így Észak-Amerikában az Egyesült Államokban és Kanadábanis, de az ókor óta változatlanul a társadalmi ranglétra alján helyezkednek el. Ennek a társadalmi, kulturális és nyelvi másság együttes hatása lehet az oka. Az európaitól jelentősen eltérő közösségi hagyományok (vándorlás, saját törvények) nehezítik vagy akadályozzák a többségi társadalmak által elvárt integrációt. Az írásbeliség presztízse messze elmarad a szóbeli kultúráétól, ami az iskolai teljesítményt befolyásolja, ezt pedig az is fokozza, hogy az oktatás nem az általuk legjobban ismert és a közösségükben általánosan használt nyelvváltozaton történik, hanem a lakóhelyük szerinti ország sztenderdjén, amit csak korlátozottan ismernek." Létszámukat csak becsülni lehet, pontos adatok nem állnak rendelkezésre. Ebben nem különböznek a többi nyelvi és etnikai kisebbségtől, mivel a népszámlálási statisztikák alapja az önbevallás, és sokan a hivatalosan feltett kérdésre inkább a befogadó társadalomhoz tartozónak vallják magukat. Orsós Anna adatai szerint 7—8,5 millióra tehető az európai országokban élő cigányság létszáma, ebből 6 millióan a kelet-közép-európai országokban laknak. Számuk Romániában közel két és fél millió, de a becsült és a hivatalos adatok jellemzően elég jelentősen eltérnek egymástól. Például Orsós 400-600 ezerre becsüli a magyarországi cigány népcsoportok összlétszámát, "" a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint viszont 2011-ben csak 315 ezren vallották magukat cigánynak, Ukrajnában" pedig a hivatalos 47 500-as számmal szemben egy 200 ezer körüli becslés áll. Társadalmi szempontból közös vonás, hogy a legszegényebb rétegekhez tartoznak, iskolázottságuk is elmarad az európai országok átlagától. 313 Cigány népcsoport elnevezéseinek etimológiájáról lásd Grétsy Zsombor: Cigány? Roma? Dzsipszi? Melyik a píszí? Nyelv és Tudomány, 2011. január 8. Nyelv és Tudomány -— Főoldal -— Cigány? Roma? Dzsipszi? Melyik a píszí? (nyest.hu) (Letöltés: 2023. március 31.) 34 Fodor: A világ nyelvei, 216—219. Vannak kutatók, így pl. a fentebb idézett Grétsy Zsombor, aki nem osztja a cigányok , érinthetetlenségéről" szóló elképzeléseket, mivel vannak olyan források, amelyek a görög sereg katonáiként ismerik őket. Ugyanakkor a történetük, az üldöztetéseik mégis inkább a hagyományos kitaszítottságra utalnak. A problémát a magyarországi cigányok oktatási hátrányainak áttekintésével, a közösség homogenizálásának állami koncepciójával kapcsolatban Kontra Miklós tanulmánya világítja meg: Cigányaink, nyelveik és jogaik, in Bartha Csilla (szerk.): Cigány nyelvek és közösségek a Kárpátmedencében, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2007, 147-151. 316 Orsós Anna: A beás nyelv megőrzésének lehetőségeiről, Pécs, PTE BTK Oktatáskutató Központ — Viragmandula Kft., 2012, 14-15. Braun Läszlö - Csernicské Istvan — Molnär Jözsef: Merre visz a „cigäny üt”? Magyar anyanyelvü cigänyok Kärpätaljän, Regio, XXI. evf., 2010/1, 44-95. 315 317 + 220 +
