Oldal 222 [222]
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG
éppen cigány/zigeuner elnevezés?" terjedt el , nem nyelvileg vagy etnikailag tar¬
tozott össze, hanem különböző etnikai eredetű, társadalomból kitaszított ele¬
meket egyesített"."" Cigány népcsoportok ma nemcsak Európában élnek, hanem
más kontinenseken is, így Észak-Amerikában az Egyesült Államokban és Kana¬
dábanis, de az ókor óta változatlanul a társadalmi ranglétra alján helyezkednek
el. Ennek a társadalmi, kulturális és nyelvi másság együttes hatása lehet az oka.
Az európaitól jelentősen eltérő közösségi hagyományok (vándorlás, saját törvé¬
nyek) nehezítik vagy akadályozzák a többségi társadalmak által elvárt integrá¬
ciót. Az írásbeliség presztízse messze elmarad a szóbeli kultúráétól, ami az is¬
kolai teljesítményt befolyásolja, ezt pedig az is fokozza, hogy az oktatás nem az
általuk legjobban ismert és a közösségükben általánosan használt nyelvváltoza¬
ton történik, hanem a lakóhelyük szerinti ország sztenderdjén, amit csak korlá¬
tozottan ismernek."
Létszámukat csak becsülni lehet, pontos adatok nem állnak rendelkezésre.
Ebben nem különböznek a többi nyelvi és etnikai kisebbségtől, mivel a népszám¬
lálási statisztikák alapja az önbevallás, és sokan a hivatalosan feltett kérdésre
inkább a befogadó társadalomhoz tartozónak vallják magukat. Orsós Anna
adatai szerint 7—8,5 millióra tehető az európai országokban élő cigányság lét¬
száma, ebből 6 millióan a kelet-közép-európai országokban laknak. Számuk
Romániában közel két és fél millió, de a becsült és a hivatalos adatok jellemzően
elég jelentősen eltérnek egymástól. Például Orsós 400-600 ezerre becsüli a ma¬
gyarországi cigány népcsoportok összlétszámát, "" a Központi Statisztikai Hiva¬
tal adatai szerint viszont 2011-ben csak 315 ezren vallották magukat cigánynak,
Ukrajnában" pedig a hivatalos 47 500-as számmal szemben egy 200 ezer körü¬
li becslés áll. Társadalmi szempontból közös vonás, hogy a legszegényebb réte¬
gekhez tartoznak, iskolázottságuk is elmarad az európai országok átlagától.
313 Cigány népcsoport elnevezéseinek etimológiájáról lásd Grétsy Zsombor: Cigány? Roma? Dzsipszi?
Melyik a píszí? Nyelv és Tudomány, 2011. január 8. Nyelv és Tudomány -— Főoldal -— Cigány?
Roma? Dzsipszi? Melyik a píszí? (nyest.hu) (Letöltés: 2023. március 31.)
34 Fodor: A világ nyelvei, 216—219. Vannak kutatók, így pl. a fentebb idézett Grétsy Zsombor, aki
nem osztja a cigányok , érinthetetlenségéről" szóló elképzeléseket, mivel vannak olyan források,
amelyek a görög sereg katonáiként ismerik őket. Ugyanakkor a történetük, az üldöztetéseik mégis
inkább a hagyományos kitaszítottságra utalnak.
A problémát a magyarországi cigányok oktatási hátrányainak áttekintésével, a közösség homo¬
genizálásának állami koncepciójával kapcsolatban Kontra Miklós tanulmánya világítja meg:
Cigányaink, nyelveik és jogaik, in Bartha Csilla (szerk.): Cigány nyelvek és közösségek a Kárpát¬
medencében, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2007, 147-151.
316 Orsós Anna: A beás nyelv megőrzésének lehetőségeiről, Pécs, PTE BTK Oktatáskutató Központ
— Viragmandula Kft., 2012, 14-15.
Braun Läszlö - Csernicské Istvan — Molnär Jözsef: Merre visz a „cigäny üt”? Magyar anyanyelvü
cigänyok Kärpätaljän, Regio, XXI. evf., 2010/1, 44-95.
315
317
+ 220 +