Oldal 207 [207]
OCR
kedig ighen ketes muncaual léBen , mis nem nag dologeal efmerhetni meg egines han betüt, Embernec keues muncät kelkell venni nag haonert,kiuel mind teítében lelkében élhet, Tartfon meg az Iften, ABCDEFGHIKL MNOPQRSTVW XYZ So SX Aaabcdecéfg¢ghi kit mnnogpgrifsfißtvuä Give xy hae 39 Ms aj, betiiket ket reßre Boctac oßtani, egg/ic Be Vocalis , mafic «ac mondhatnöc, ag ag, oll’ betiinec , kis nec wmmagtil vagon Baua ha mas bes tit hosga nem reßnekes, Effele betű őt vagon :aeiou, Micor kedíg egecből. aga$, off betü ki mind az ket vocalifnac meg tarta ereiét , Effçleis ôt vagon, eouud. Ag Confonans oll’ betii kit ki nem mondhatni hanem czac vocaliffal , mint, bed, mind ag haromban benne vagon ag e.egenképpen at többibenis vocalis var gon, Effele tigenhet vagon.bcdfgh klmnpgrfixg 3 ‘ . Agi es ag u confonanfa leßen micor más vocalis vagon vtänna,ilfen modon, iambor vala. Ag y is confonans ganant vagon ha vocalis efic elétte , mint, vay AZ VOCALISO: erül rendél , ; a a.est miért hog ket modra Boctuc mons vagon vonítás felette , accor iol fel tátott accor nem monguc ollan fel tätott Baual, kettst eBue teßnec , Diphthongus leßen, , € €, ennec mícor meg vonítua vagon 9523 ; eee i Aij ag allo 46. kép. Dévai Bíró Mátyás ortográfiája. Kettős betűket Dévai nem alkalmaz, egy betű egy hangot jelölt, a nyelvspecifikus hangok (kemény-lágy mássalhangzók, jelentésmegkülönböztető, hosszú-rövid magánhangzók) esetében pedig mellékjeleket, pontot, vesszőt használt. Így a korábbi, ún. kancelláriai írásmód következetlenségeit sikerült csökkenteni, és az írásképet a kiejtéshez közelíteni, de az 1526-ig tartó ómagyar kor helyesírása még távol állt a ma alkalmazott módszerektől. A mellékjeles helyesírás (z, $) a 16. század végére átadta a helyét a kettős betüknek (sz), a korábban szokásos c — k keveredés helyett ac — c, ak =k lett. A legtöbb változás talán a c és cs hang írását érintette, amit katolikusok és protestánsok eltérően rögzítettek: a protestánsoknál a cs — és, a c — tz; a katolikusoknál pedig cs = ch majd cs, a c — cz. Emellett a magánhangzók ékezetei, a hosszú-rövid párok jelölése még a 19. században is igen tarka képet mutatott. Az első hivatalos helyesírási szabályzatot, a kodifikáció alapdokumentumát 1832-ben adta ki a Magyar Tudós Társaság (1825), a mai Tudományos Akadémia elődje. 303 Korompay Klára: Ómagyar kor. Helyesírás-történet, in Kiss Jenő — Pusztay Ferenc (szerk.): A magyar nyelv története, Budapest, Osiris, 279-300. + 205 +
