Page 191 [191]
OCR
A TÉRSÉG NYELVTERVEZÉSEI A helyesírási norma első kidolgozója Adam Bohori¢ (1520-1598) volt. Ez a helyesírás a 19. század közepéig ,bohoricica" néven kizárólagos normaként volt érvényben a szlovén nyelvterületen, egészen addig, amíg a Gaj-féle írásmódra át nem tértek. Bohorié 1580-ban latin-német-szlovén szótárt szerkesztett, majd 1584-ben jelentette meg az első szlovén nyelvtant latinul, Arcticae horulae címmel. Az ellenreformáció korától a modern nyelvi norma létrehozásáig Az ellenreformáció kora ezen a nyelvterületen is átmeneti visszalépést hozott az anyanyelvi kultúra terjedésében: közel hatvan évig szünetelt a szlovén könyvkiadás, az iskolák tannyelve általában a német volt, kivéve Trieszt vidékét, ahol az olasz. Ugyanakkor 1693-ban szlovén nyelvterületen, Ljubljanában német és olasz mintákat követve létrejött atudományokkal és művészetekkel foglalkozó Academia operosorum Labacensium, de nyelvi szempontból nem tudott kiteljesedni, hiszen ez még nem az anyanyelvűségnek kedvező korszak volt.?"? Ugyanakkor ez az időszak hozta el a másik nyelvi normaváltozat, a muravidéki kibontakozását, amely a krajnaihoz hasonlóan ugyancsak egy katekizmus (Mali Katechismus, 1715) és egy néhány oldalas ábécéskönyv (Abecedarium Szlovenszko, 1725) kiadásával kezdődött, de már egy más kulturális és ideológiai környezetben. Fő eltérése a 16. századi változattól nemcsak a más nyelvjárási kiindulás volt, hanem az is, hogy , A muravidéki irodalmi nyelv tudatosan archaizált volt, ami azt jelenti, hogy főleg a szókincsben a régi szláv szavakra alapozódott, mondattanában és alaktanában pedig ugyancsak figyelembe vett bizonyos eredeti megoldásokat a pannon-szláv térségből."?"" A választás és a több nyelvi területre (szaknyelv, publicisztika, szépirodalmi, sőt műfordítási stílusok) kiterjedő tervező munka sikerességét mutatja, hogy a katolikusok körében is elfogadott lett ez a normatív változat. Ennek egy másik, erősebb német és gyengébb horvát hatás alatt kifejlődött változata, az ún. keletstájer irodalmi nyelv már nemcsak személyekhez, hanem intézményekhez is kötődött. Az ehhez az irányzathoz csatlakozó nyelvtervezőkhöz kapcsolódik az a nyelvi vita, amelynek eredményeképpen a különféle normatív változatokból létrejön a mai egységes szlovén irodalmi nyelv. 279 Szilágyi Imre: A szlovénok az államalapítástól 1918-ig, in Sokcsevits Dénes — Szilágyi Imre — Szilágyi Károly: Déli szomszédaink története, Budapest, Bereményi, 1993, 182—183. 280 Jesensek: Prekmuriana, 27-28. + 189 +
