Oldal 191 [191]
A TÉRSÉG NYELVTERVEZÉSEI
A helyesírási norma első kidolgozója Adam Bohori¢ (1520-1598) volt. Ez a
helyesírás a 19. század közepéig ,bohoricica" néven kizárólagos normaként
volt érvényben a szlovén nyelvterületen, egészen addig, amíg a Gaj-féle írás¬
módra át nem tértek. Bohorié 1580-ban latin-német-szlovén szótárt szer¬
kesztett, majd 1584-ben jelentette meg az első szlovén nyelvtant latinul, Arcticae
horulae címmel.
Az ellenreformáció korától a modern nyelvi norma létrehozásáig
Az ellenreformáció kora ezen a nyelvterületen is átmeneti visszalépést hozott az
anyanyelvi kultúra terjedésében: közel hatvan évig szünetelt a szlovén könyvki¬
adás, az iskolák tannyelve általában a német volt, kivéve Trieszt vidékét, ahol az
olasz. Ugyanakkor 1693-ban szlovén nyelvterületen, Ljubljanában német és olasz
mintákat követve létrejött atudományokkal és művészetekkel foglalkozó Academia
operosorum Labacensium, de nyelvi szempontból nem tudott kiteljesedni, hiszen
ez még nem az anyanyelvűségnek kedvező korszak volt.?"?
Ugyanakkor ez az időszak hozta el a másik nyelvi normaváltozat, a muravi¬
déki kibontakozását, amely a krajnaihoz hasonlóan ugyancsak egy katekizmus
(Mali Katechismus, 1715) és egy néhány oldalas ábécéskönyv (Abecedarium
Szlovenszko, 1725) kiadásával kezdődött, de már egy más kulturális és ideológi¬
ai környezetben. Fő eltérése a 16. századi változattól nemcsak a más nyelvjárási
kiindulás volt, hanem az is, hogy , A muravidéki irodalmi nyelv tudatosan ar¬
chaizált volt, ami azt jelenti, hogy főleg a szókincsben a régi szláv szavakra
alapozódott, mondattanában és alaktanában pedig ugyancsak figyelembe vett
bizonyos eredeti megoldásokat a pannon-szláv térségből."?"" A választás és a több
nyelvi területre (szaknyelv, publicisztika, szépirodalmi, sőt műfordítási stílusok)
kiterjedő tervező munka sikerességét mutatja, hogy a katolikusok körében is
elfogadott lett ez a normatív változat. Ennek egy másik, erősebb német és gyen¬
gébb horvát hatás alatt kifejlődött változata, az ún. keletstájer irodalmi nyelv
már nemcsak személyekhez, hanem intézményekhez is kötődött. Az ehhez az
irányzathoz csatlakozó nyelvtervezőkhöz kapcsolódik az a nyelvi vita, amelynek
eredményeképpen a különféle normatív változatokból létrejön a mai egységes
szlovén irodalmi nyelv.
279 Szilágyi Imre: A szlovénok az államalapítástól 1918-ig, in Sokcsevits Dénes — Szilágyi Imre —
Szilágyi Károly: Déli szomszédaink története, Budapest, Bereményi, 1993, 182—183.
280 Jesensek: Prekmuriana, 27-28.
+ 189 +