Seite 179 [179]
OCR
A TÉRSÉG NYELVTERVEZÉSEI egyházmegyében ezt az írásmódot és nyelvezetet használták egészen a 15. század végéig, bár a tengerparti éa és az észak-nyugati, közép-szlavóniai kaj nyelvjárásból egyre több elem került az ószláv szövegekbe. A dalmát városokban és Dubrovnik környékén a 14. századig a cirillt használták, utána viszont már latin betűs írásmód található az ott készült irodalmi művekben.?? A horvát uralkodók nem a keleti ortodox, hanem a nyugati kereszténység mellett kötelezték el magukat, és ennek a döntésnek nyelvi következményei is lettek: fokozatosan eltávolodtak az ószláv kultúrától, és a latin írásbeliség, valamint a dialektusok folyamatos jelenléte lett számukra a meghatározó. A három nagy nyelvjáráscsoport mindvégig fontos szerepet játszott az irodalmi nyelv - pontosabban a párhuzamosan létező, regionális irodalmi nyelvek kialakításában. A dalmát városok egy része és a szigetek többségének lakossága a ca, a Raguza (Dubrovnik) környekiek a sto nyelvjäräscsoportot hasznältäk irodalmuk nyelvekent, a 16. szäzadtöl pedig a Zägrab környeki kaj is megjelent. A horvát nyelv első szótári előfordulása Faust Vrancié, nevének széles körben ismert formájában Verancsics Faustus (1595) ötnyelvű (latin, olasz, német dalmát, magyar) szótára. Ebben a műben a horvát szavak főként éa dialektusban 253 Sokcsevits: Horvátország a 7. századtól, 311; Mateo Zagar szóbeli közlése a dalmáciai cirill írás jelenlétére. 254 A Dictionarium guingue nobilissimarum Europe linguarum, Latinae, Italicae, Germanicae, Dalmaticae et Ungaricae részletes elemzése: Vig István: Verancsics Faustus Dictionariuma a korabeli európai kontextusban, Budapest, Tinta, 2011. s 177 "
