Page 175 [175]
A TÉRSÉG NYELVTERVEZÉSEI
fűződik a szerb nyelv és az orosz nyelv között, s így a szerb irodalmi nyelv orosz
hatásokkal (ruskoslovenski jezik) tovabb valtozik”.**
A két említett változat mellett létrejött egy harmadik is, amelyben mind a
szerbes, mind az oroszos vonások érvényesültek: ezt slavenosrpski jezik-nek,
tehát szlávos szerbnek nevezték. Ezen a nyelvváltozaton irta Avram Mrazovic a
nyelvtanát. Mrazovié nevét azonban nemcsak a korpusztervezéssel kapcsolatban
kell megemlíteni, hanem oktatáspolitikusként is, aki anyanyelvű iskolaszervező
tevékenységével a korai, 18. századi státusztervezésben is fontos feladatokat
vállalt. Az ő nevéhez fűződik például a zombori szerb tanítóképzés (1778) elin¬
dítása, valamint számos anyanyelvű népiskolai tankönyv (nyelvtan, számtan)
megirasa is.?*°
vr
A modern szerb irodalmi nyely felé vezető ut
A modern nyelvtervezés felé Dositej Obradovié (1739-1811) tette meg az első
lépést, amikor Pismo Haralampiju (1783) című írásában a népnyelv felé nyitást
sürgette. Ő volt a térség minden lakóját — felekezettől függetlenül — szerbnek
tekintő, ún. nagyszerb ideológia egyik atyja. A török uralom alól felszabadult
Szerbia fővárosában, Belgrádban főiskolát alapított, majd az ország első oktatá¬
si minisztere lett. Az ő szellemi örökségét vitte tovább Vuk Stefanovié Karadzié
(1787-1864) aki ugyancsak a népnyelv felemelésében látta a modern szerb nyelv
jövőjét. Érdekes kapcsolódási pont a szláv összetartozás és a tudatos nyelvterve¬
zés gondolata szempontjából, hogy a szerb felkelés leverése (1813) után Karadzié
Bécsbe költözött, tanítómestere pedig a szlovén nyelvész, Jernej Kopitar, az
areális nyelvészeti szemlélet kidolgozója lett.
Kopitar révén ismerte meg Vuk Karadziáó a korabeli szlavisztika tudományos felfogá¬
sät, Safarik, Dobrovsky (és maga Kopitar) műveit. A szláv nyelvek osztályozásánál az
akkori nyelvészek csak négy különálló nyelvet ismertek el (cseh, lengyel, orosz, illír).
Kopitar ezt kibővítette a szlovénnel (amelynek nyelvtanát ő maga írta meg), de sze¬
rinte a szlovén nyelvhatártól keletre csak egy nyelv létezik, a szerb, és nemcsak az
ortodoxok, de a katolikusok és a muzulmánok is valójában szerbek."
24.
a
Bekic Krisztina: A szerb irodalmi nyelv fejlődése és helyzete Szerbiában, in Balazs Géza — Dede
Éva (szerk.): Európai nyelvmiivelés, Budapest, Inter Kht. - PRAE.HU, 2008, 334.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Avram_Mrazovi%C4%87 (Letöltes: 2023. märcius 27.)
Joze Pogaénik német nyelvű tanulmányát idézi Sokcsevits Dénes: Horvátország a 7. századtól
napjainkig, Budapest, Mundus Novus, 2011, 298.
24.
a
24
S
* 173 +