Seite 167 [167]
OCR
A TÉRSÉG NYELVTERVEZÉSEI — szögezte le, megjegyezve, hogy a magyar nyelvben ilyen a palócok tájnyelve, de ők nem ragaszkodnak hozzá, hogy felsőfokon oktassák.??? A 19. század elején a ruszin, vagy más elnevezéssel rutén nyelvnek ugyanúgy, mint a többi, akkor még szintén csak dialektusok formájában létező nyelveknek (pl. szlovák, horvát) megvolt a lehetősége a sztenderd változat megalkotására. Több kísérlet is történt erre, sőt egy-egy időszakban még a nyelvpolitikai háttér is adott volt — hiszen az első Csehszlovák Köztársaság idején a ruszint Ruszinszkó területén regionálisan hivatalos nyelvnek tekintették -, de az erre irányuló próbálkozások nem tekinthetők sikeresnek. Pedig kiteljesedhetett volna, hiszen a nyelvtana, a szótára -— tehát a kodifikációhoz szükséges minden alapvető összegzés — elkészült, viszont a társadalmi környezet nem kedvezett a kiemelkedésnek. Kicsit hasonló ez a helyzet a déli szláv nyelvekéhez, különösen a bosnyák és a montenegrói esetéhez, amelyeknek azonban az 1990-es években, Jugoszlávia fokozatos megszűnésével sikerült a saját államuk saját nyelvének kijelölniük az általuk elismert változatot. Visszakanyarodva az északkeleti ruszinok nyelvtervezési próbálkozásaira, látható, hogy a folyamat elvei semmiben sem különböznek a többi nyelvtől. Először Lutskay Mihály tett kísérletet a ruszin nyelv nyelvtanának leírására az óegyházi szláv nyelv alapján. Könyvét, amely a rutén megnevezést használja, Budan adtak ki 1830-ban Grammatica Slavo-Ruthena... címmel, ezt követte Fogarassy János Bécsben, 1833-ban kiadott grammatikaja (Orosz magyar grammatika / Rutheno Ungarica Grammatica). A népnyelv írott formájának terjesztésére a szépirodalom, különösen a hazafias poétika tűnt a legalkalmasabbnak. Ebben fontos szerepet vállalt Alekszandr Duchnovics (Duchnovits Sándor) lelkész, amikor 1847-ben — az orosz nyelvre épített — ruszin olvasókönyvet szerkesztett, bár a mű jelentőségének megítélése nem egyértelmü.?** 1883-ban Budapesten Csopey László szerkesztésében megjelent egy rutén-magyar szótár is. A munkácsi görögkatolikus lelkészek indították el a helyi ruszin nyelvjárások alapján a ruszin/rutén első nyelvtervezési folyamatát. A megosztottság már igen korán jelentkezett, de végül is ennek a munkának a nyomán jött létre az 233 http://eduline.hu/felsooktatas/2011/11/15/Vita_az_ungvari_egyetemen_kelle_tanszek_a_r_7R3X TY (Letöltes: 2023. märcius 24.) 234 Csernicskó István a ruszin nyelvtervezési törekvések korai szakaszáról szólva mutatja be monográfiájában Duchnovics munkásságát, és ezzel kapcsolatban egy kritikusát idézi: , Francev szerint a ruszin irodalom nagyjaként tisztelt Duchnovics az egyszerű nép okítása céljából támogatta ugyan a népnyelv használatát bizonyos kiadványokban, ám ezt nem tekintette minőségi irodalomnak." Csernicskó István: Államok, nyelvek, államnyelvek. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területen (1867-2010), Budapest, Gondolat, 2013, 84. s 165 "
