Seite 167 [167]
A TÉRSÉG NYELVTERVEZÉSEI
— szögezte le, megjegyezve, hogy a magyar nyelvben ilyen a palócok tájnyelve, de ők
nem ragaszkodnak hozzá, hogy felsőfokon oktassák.???
A 19. század elején a ruszin, vagy más elnevezéssel rutén nyelvnek ugyanúgy,
mint a többi, akkor még szintén csak dialektusok formájában létező nyelveknek
(pl. szlovák, horvát) megvolt a lehetősége a sztenderd változat megalkotására.
Több kísérlet is történt erre, sőt egy-egy időszakban még a nyelvpolitikai háttér
is adott volt — hiszen az első Csehszlovák Köztársaság idején a ruszint Ruszinszkó
területén regionálisan hivatalos nyelvnek tekintették -, de az erre irányuló pró¬
bálkozások nem tekinthetők sikeresnek. Pedig kiteljesedhetett volna, hiszen a
nyelvtana, a szótára -— tehát a kodifikációhoz szükséges minden alapvető összeg¬
zés — elkészült, viszont a társadalmi környezet nem kedvezett a kiemelkedésnek.
Kicsit hasonló ez a helyzet a déli szláv nyelvekéhez, különösen a bosnyák és a
montenegrói esetéhez, amelyeknek azonban az 1990-es években, Jugoszlávia
fokozatos megszűnésével sikerült a saját államuk saját nyelvének kijelölniük az
általuk elismert változatot.
Visszakanyarodva az északkeleti ruszinok nyelvtervezési próbálkozásaira,
látható, hogy a folyamat elvei semmiben sem különböznek a többi nyelvtől.
Először Lutskay Mihály tett kísérletet a ruszin nyelv nyelvtanának leírására az
óegyházi szláv nyelv alapján. Könyvét, amely a rutén megnevezést használja,
Budan adtak ki 1830-ban Grammatica Slavo-Ruthena... címmel, ezt követte
Fogarassy János Bécsben, 1833-ban kiadott grammatikaja (Orosz magyar gram¬
matika / Rutheno Ungarica Grammatica). A népnyelv írott formájának ter¬
jesztésére a szépirodalom, különösen a hazafias poétika tűnt a legalkalmasabb¬
nak. Ebben fontos szerepet vállalt Alekszandr Duchnovics (Duchnovits Sándor)
lelkész, amikor 1847-ben — az orosz nyelvre épített — ruszin olvasókönyvet
szerkesztett, bár a mű jelentőségének megítélése nem egyértelmü.?** 1883-ban
Budapesten Csopey László szerkesztésében megjelent egy rutén-magyar szótár
is. A munkácsi görögkatolikus lelkészek indították el a helyi ruszin nyelvjárá¬
sok alapján a ruszin/rutén első nyelvtervezési folyamatát. A megosztottság már
igen korán jelentkezett, de végül is ennek a munkának a nyomán jött létre az
233 http://eduline.hu/felsooktatas/2011/11/15/Vita_az_ungvari_egyetemen_kelle_tanszek_a_r_7R3X
TY (Letöltes: 2023. märcius 24.)
234 Csernicskó István a ruszin nyelvtervezési törekvések korai szakaszáról szólva mutatja be mono¬
gráfiájában Duchnovics munkásságát, és ezzel kapcsolatban egy kritikusát idézi: , Francev szerint
a ruszin irodalom nagyjaként tisztelt Duchnovics az egyszerű nép okítása céljából támogatta
ugyan a népnyelv használatát bizonyos kiadványokban, ám ezt nem tekintette minőségi iroda¬
lomnak." Csernicskó István: Államok, nyelvek, államnyelvek. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja
területen (1867-2010), Budapest, Gondolat, 2013, 84.
s 165 "