Seite 160 [160]
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG
harmadik kelet-közép-európai nyelv, a cseh is évszázadokon keresztül a német
árnyékában élt, és hol erősebb, hogy gyengébb hatása, befolyása alatt fejlődött
— és sikeresen vészelte át mind a külső befolyást, mind a belső presztízsveszte¬
séget."
A lengyel nyelv szerepe Lengyelország történetében
A szlavisztikai és a történeti szakirodalom egybehangzó véleménye szerint?" a
többnyire egymáshoz közeli dialektusokat beszélő lengyel törzsek Poznaú és
Gniezno környékén, az ún. Nagy-Lengyelország (Wielkopolska) területén tele¬
pedtek le. A nyelvváltozatok közelsége, az azonos etnikai gyökerek megkönnyí¬
tették a törzsek egyesítését, és a 10. században megkezdődött a középkori lengyel
állam megalapítása.
Nyelvi szempontból a többi kelet-közép-európaihoz hasonló helyzetbe került
a lengyel nyelv is: a nyugati kereszténységgel együtt megjelent a latin, amelyet az
írásbeliségben használtak, ezzel párhuzamosan létezett az összes társadalmi
réteg által beszélt, négy nagyobb és több kisebb nyelvjárásra tagolt népnyelv. Ezek
közül a Gniezno és Poznaú környékén használt , nagy-lengyel" lett a későbbi iro¬
dalmi nyelv alapja.?! Az írásbeliségre, a szókincs fejlesztésére ugyanakkor a
szomszédok is hatással voltak, különösen a cseh és a német szerepe vált fontossá
a következő évszázadokban - az előbbi inkább a vallási-filozófiai terminológiára
hatott, utóbbi pedig a régió többi nyelvéhez hasonlóan itt is a városi élettel, az
iparossäggal, kereskedelemmel összefüggő kifejezéseket adott át. A latin alapú
grafizáció formálódását pedig e kettő mellett a francia is befolyásolta.
Az első nyelvemlékek a lengyel esetében is latin szövegbe ágyazott nevek, mon¬
dattöredékek, mondatok, amelyek a 12. századtól jelennek meg az oklevelekben,
krónikákban. Pátrovics Péter??? a lengyel írásbeliség kezdő pontjaként az 1136. évet
jelöli meg, mivel erre az időpontra tehető a 410 lengyel bejegyzést, köztük helység¬
neveket, személyneveket tartalmazö Bulla gnieznienska (Gnieznöi bulla) keletkeze¬
se. A „feszek” jelentesü Gniezno a lengyel törteneti hagyomänyban a magyar Esz¬
tergomhoz hasonló szerepet tölt be, ez volt az első uralkodói székhely.
23 Catherine Gibson: The Polish Livonian Legacy in Latgalia: The Confluence of Slavic Ethnolects
in the Baltic-Slavic Borderland, in Tomasz Kamusella et al. (eds.): The Palgrave Handbook of
Slavic Languages, Houndmills, Basingstoke, 2016, 57-81.
220 Jerzy Topolski: Lengyelorszag törtenete, Budapest, Gondolat, 1989, 33; Raduly Zsuzsanna: A
lengyelek törtenete, 2006. http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Szlavisztika/79Luk%Elcs/
lengyel-tortenelem.htm (Letöltes: 2023. märcius 27.)
221 Horálek: Bevezetés a szláv nyelvtudományba, 303.
222 Pátrovics Péter: A lengyel nyelv helyesírás-története, in Balázs Géza — Dede Éva (szerk.): Európai
helyesirasok. Az euröpai helyesiräsok jelene Es jövöje, Inter Kht.- PRAE.HU, Budapest, 2009, 113.
* 158 +