Seite 146 [146]
OCR
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG Az első nyelvemlékektől a 16. századi törésig"? Az első cseh irodalmi nyelv alapja — a legtöbb szláv nyelvhez hasonlóan — az óegyházi szláv volt, amely Cirill és Metód hittérítő tevékenységének velejárójaként került a nyugati szláv területekre, és addig volt meghatározó szerepe, ameddig meg nem született a döntés az ország római vagy bizánci egyházhoz való csatlakozásáról. Csehországban - a nyugati kereszténységet választó többi országhoz hasonlóan - a 11. században vette át a helyét, illetve teljesítette ki hivatalos nyelvi szerepét a latin. A latin mellett azonban folyamatosan jellemző volt a cseh népnyelv használata formális helyzetekben is, sőt időnként még az arisztokrácia is ezt használta a német vagy a francia helyett, ha szabadságát veszélyben érezte." Egészen a 17. századig, az 1620-as történelmi törésig a cseh nyelv magas presztízzsel rendelkezett. Ebben az első korszakban, a huszitizmus időszakában alakult ki a mai írásrendszer, készültek el az első grammatikák, szótárak, sőt jelentős lépések történtek az anyanyelvi terminusalkotás területén is. A 14. század második felében elkészült az első Biblia-fordítás is, ami bonyolult szövegszerkesztése és stilisztikája, különösen a szóképei miatt minden nyelv számára nagy kihívás, egyben egy sikeres fordítás alkalmas arra is, hogy a szépirodalom, majd a későbbi sztenderd alapjait is megteremtse. A 16. században - a franciähoz &s a lengyelhez hasonlóan -— a cseh nyelv tökéletesen alkalmas volt arra, hogy akár diplomáciai levelezést folytassanak, vagy törvényeket rögzítsenek rajta. Külső hatása is volt ennek a korai nyelvfejlesztésnek: a szomszédos, lengyel nyelvű szakrális szövegek fordítása a latin eredeti mellett cseh szövegek felhasználásával történt — amint például arról az ún. Sárospataki Biblia (1453-1455) is tanúskodik: a lengyel szövegbe! számos bohemizmus is bekerült. (Újabb adalék a dialektuskontinuum működéséhez.) Emellett a lengyel vallásfilozófiai terminológia területén is érvényesült a cseh nyelv hatása. A csehországi nyelvemlékek között már a 11. században találunk olyat, amelyben nemcsak nevek, hanem cseh szakszavak is megjelennek. A Listina Litomerická (1057) adómegnevezéseket tartalmaz, pl. a gyilkosságok után fizetendő „glava” (fej) szót, a 12. századi Chronica Bohemorum-ban pedig több mint 300 188 A témáról cseh nyelven készült müvek pl. Bohuslav Havränek - Milos Weingart: Spisovná cestina a jazykovä kultüra (Praha, Melantrich, 1932) cimü kötete - ebben Havränek Ukoly spisovneho jazyka a jeho kultúra cimü tanulmänya (32-84.). 189 Halász Iván: A modern cseh nemzettudat megszületésének néhány sajátossága, in Ábrahám Barna - Gereben Ferenc-Stekovics Rita (szerk.): Nemzeti és regionális identitás Közép-Európában, Piliscsaba, PPKE BTK, 2003, 113. 190 Horálek: Bevezetés a szláv nyelvtudományba, 301. + 144 ¢
