Oldal 130 [130]
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG
A NYELV IDENTITÁSALAKÍTÓ SZEREPBEN
A középkori állam működtetése — ahol a szóbeliség szintjén mindig szerepe volt
az anyanyelvnek is —, az oktatäs és az irodalom együttesen teremtették meg a
nemzeti nyelvek kialakulásának feltételeit és az ehhez szükséges társadalmi
igényt, viszont a csoporthoz tartozás (identitás) tudatát a 18. század végéig nem
a nyelv, hanem a lokális és a felekezeti kötődés határozta meg.
Az egyetemi annalesek tanúsága szerint a középkori egyetemeken tanuló
magyarországi peregrinus diákok országuk vagy szülőföldjük szerint regisztrál¬
tatták magukat - így például Janus Pannonius, Johannes Cassoviensis, Stephanus
Posoniensis. A neves személyiségek életrajzából elég pontosan lehet tudni, de a
legtöbb „hungarus”-nev viselöjevel kapcsolatban csak talälgathatunk, hogy mi¬
lyen nemzetiseghez tartozhattak, mi lehetett az anyanyelvük. A latin nyelvü
tudományosság korában azonban ez lényegtelen szempont volt. Választott ne¬
vükből általában csak arra következtethetünk, honnan érkeztek Göttingen,
Krakkó, Prága, Utrecht, Bologna vagy éppen Oxford, Cambridge, Aberdeen
egyetemeire. Az országhoz, a szülőföldhöz való tartozás mellett sokak számára
talán a legfontosabb kötődést az a falu vagy város jelentette, ahol éltek. Ehhez a
s 128 +