Oldal 114 [114]
OCR
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG alakul majd ki. Már most is hallani olyan változatokról, mint például a , Chiglish" (kínai angol), a , Singlish" (szingapúri angol alapú kreol nyelv) stb. Előfordulhat, hogy ezek és más változatok — például a Strine nevű ausztrál angol — beszélői nem értik meg egymást". Jelenleg ez a számos változatban létező angol nyelv egy olyan széles körű lingua franca szerepet tölt be, amilyet eddig egy elődjének sem sikerült: ez a nyelv nem maradt meg Európán belül, nemcsak műveltségközvetítő szerepe lett, hanem használati köre minden szóbeli és írásbeli kommunikációs területre kiterjedt, presztízse magas, és társadalmi helyzettől, iskolázottságtól függetlenül bárki számára elérhető. A nyelv regisztereire azonban jelentős szóródás a jellemző: a túlélő szintű kommunikációtól a tudományos igényességű tanulmányokig igen sokféle változatban használatos. Kérdésként merül fel sokszor, különösen azokban az országokban, ahol a nemzeti nyelv értéke kiemelkedően magas, hogy ez a mindenre jól használható nemzetközi közvetítő nyelv jelent-e valamiféle veszélyt a nemzeti nyelvekre. Maga a nyelv természetesen nem jelent veszélyt. A nyelvek nem az angol megjelenése miatt tűnnek el, hanem azért, mert a beszélőközösség számára értéktelenné, haszontalanná válnak, ha nem tudnak változni, nincs belső vitalitásuk, és nem töltik be azt a kommunikációs szerepet, amire hivatottak. Az ilyen veszélyeztetett nyelveket azonban az angolon kívül más nyelvek is körbezárhatják, így egyebek között a spanyol, az arab, a kínai, az orosz. Ezekben az esetekben nem az angol, hanem ezek a nyelvek jelenthetik a nyelvcsere folyamatának végét. ÖSSZEGZÉS A kelet-közép-európai régióban a legátfogóbb, legkiterjedtebb közvetítő nyelv évszázadokon át a latin volt, napjainkban pedig az angol tölti be ezt a szerepet. Időlegesen és korlátozottan a német, majd az orosz is lingua francaként működött, egy szűkebb körben, elsősorban a diplomáciában pedig a francia is. Ezeknek a nyelveknek a szerepét a szociolingvisztika diglosszia fogalmának Ferguson-féle értelmezése szerint tekintettük át. A fentiek alapján megállapítható, hogy a latin és a francia nemzetközi közvetítő nyelvek elsődlegesen a magas presztízsű kategóriába tartoztak, középutat jelentett a német mint Kelet-Közép-Európában széles körben tanított idegen, sőt időleges államnyelv az Osztrák-Magyar Monarchiában. Az orosz a politikai és 163 Denis Cunningham: Nyelvi felsőbbrendűség és fenntarthatóság — a magyar nyelv példája, Modern Nyelvoktatás, XIV. évf., 2008/4, 3—15. * 112 +
