Page 105 [105]
OCR
NYELVEK HÍDSZEREPBEN a latin nyelvű közigazgatást, az írott dokumentumok is ezen a nyelven készültek. A provinciák lakói közül annak, aki a katonáskodást választotta, vagy tanulni akart, el kellett sajátítania a latint, ami lassan szétterjedt a birodalom nyugati területein, és a birodalomban Róma hatalmát megtestesítő, regionális közvetítő nyelvvé vált. Ehhez azonban arra volt szükség, hogy ne csak elsajátítható, hanem tanulható is legyen a nyelv. Erről a római szellemi élet vezetői gondoskodtak: nemcsak kidolgozott grammatikával rendelkezett a latin, hanem pontos helyesírási, szövegszerkesztési és stilisztikai szabályok is rendelkezésre álltak. Tehát minden készen volt, ami egy kodifikált hivatalos nyelv számára szükséges lehet. Más, ilyen komplex módon kidolgozott nyelv nem volt a provinciák területén, így természetesen ezt vették át az ott lakók. Saját nyelvük lassan háttérbe szorult, és kialakult a beszélt latin nyelv sokféle változata — ezeket ma neolatin nyelvekként tartjuk számon." A Nyugatrómai Birodalom megszűnése után sem változott a helyzet: a sokféle latin nyelvváltozat, a neolatin nyelvek közvetlen elődei önálló életet kezdtek élni a szóbeliség szintjén, ugyanakkor az írásbeliségük változatlanul a klasszikus latin gyrammatikára épült. A nyelvváltozatok ilyen típusú, funkcionális elkülönülését Ferguson nyomán diglossziának nevezzük."" (Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a birodalom keleti részén a görög nyelv töltötte be a vezető szerepet mind a vallásban, mind az államigazgatásban, de az ott használatos nyelvek vonatkozásában nem ment végbe a latinhoz hasonló szétfejlődési folyamat.) A latin továbbélését, kiemelt szerepének megtartását nagymértékben segítette a kereszténység terjedése. A kereszténység korai szakaszát az arámi, a héber és a görög nyelv jellemezte, viszont amikor Nagy Konstantin császár a 4. század elején áttért az új hitre, megjelent a latin az irodalomban és a bölcseleti munkákban is, sőt Hyeronimus a görög nyelvű Bibliát is lefordította. A magas fokú kidolgozottsággal rendelkező latin alkalmas volt az új kultúra terjesztésére, és az erősödő, egyre nagyobb társadalmi befolyást élvező nyugati keresztény egyház révén így fokozatosan a középkori Európa elsődleges, magas presztízsű 49 Tore Janson: Beszélj! A világ nyelvei — tegnap, ma, holnap, Budapest, HVG Könyvek, 2003, 93-104. 150 Charles Ferguson: Diglossia. Word XV, 1959, 325-340. Magyar nyelven: Pap Mária — Szépe György (szerk.): Tarsadalom és nyelv. Szociolingvisztikai irdsok, Budapest, Gondolat, 1975, 291-317. Ferguson diglosszia fogalmat, annak alkalmazhatóságát vizsgálja a magyar nyelv változatai szempontjából Lanstyák István több tanulmánya a Kontra Miklós és Saly Noémi szerkesztette Nyelvmentés vagy nyelvárulás? című kötetben (Budapest, Osiris, 1998), ezek: Diglosszia és kettösnyelvüseg (125-143), A magyar-magyar diglosszia nehäny kerdeseröl (166-182). * 103 +
