Seite 104 [104]
OCR
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG A nyelvek találkozási pontjából azonban nemcsak egyszerűsödési, hanem gazdagodási folyamatok is kiindulhatnak leginkább akkor, ha letelepedett közösségekről van szó, amelyeknek a beszélői nem azonos szinten helyezkednek el a társadalmi hierarchiában. A fokozatos összefonódás, változás, gazdagodás, majd stabilizálódás eredményeképpen, jellemzően a valamikori gyarmatokon az ott élő, különféle nyelveket beszélő közösségekben létrejönnek a kreol nyelvek. Korábban a kutatók folyamatként képzelték el a pidzsin és kreol kapcsolatát, de ma már világosan látható, hogy eltérő társadalmi környezet, eltérő kommunikációs szándék és funkció jellemzi ezt a két típust." Míg a pidzsin nem lép túl a közvetítő nyelvi szerepen, a kreolok a gyökereikre természetesen sok tekintetben utaló jegyekkel rendelkeznek, viszont önálló nyelvekként szolgálják a saját beszélőközösségüket. A kelet-közép-európai régió is rendelkezik egy német alapú kreolizált nyelvvel, a jiddissel, bár a létrejötte nem ugyanúgy történt, ahogy a meghódított területeken például a haiti kreolé, a funkciója viszont megegyezik azzal. Emellett ide sorolható az orosz és ukrán nyelv szimbiózisából létrejött szurzsik is — ez viszont azért tér el az eredeti kreol nyelvi definíciótól, mert két egymáshoz dialektológiailag közeli nyelvből jött létre. Ezek a nyelvek — szemben a pidzsinnel — már változatos színtereken használhatóak, a közösségükön belül magas a presztízsük, vannak anyanyelvi beszélőik, többnyire gazdag a nyelvtani rendszerük es a szökeszletük.!*” A középkori Európa nemzetközi közvetítő nyelve: a latin" A középkorban, egészen a nemzeti nyelvek 19. századi térhódításáig Európában a latin nyelv töltötte be a műveltség nemzetközi közvetítő nyelvének szerepét mind szóban, mind írásban: ezen a nyelven készültek a krónikák, az oklevelek, az egyetemeken ezen adták át a professzorok a tudást — ezzel megteremtődött a hivatali és tudományos élet teljes átjárhatósága. Felmerülhet a kérdés, hogyan vált a latin, amely eredetileg egy város, Róma nyelve volt, a műveltség és az államszervezés nyelvévé egész Európában, miközben a római polgárok számára a görög töltötte be a magasabb presztízsű nyelv szerepét. A Római Birodalom folyamatosan terjeszkedett, és a katonai hódítást követően be is rendezkedett a területen. Településeket alakítottak ki, megszervezték 46 Sándor: Határtalan nyelv, 178-180. 4 Wardaugh: Szociolingvisztika, Pidginek és kreolok: definíciók, 56—58. M48 A latin mar az areális nyelvérintkezések tárgyalásánál is előkerült, itt egy szélesebb, funkcionális szempontú áttekintéssel egészítjük ki a vele kapcsolatos ismereteket. s 102 "
