Seite 104 [104]
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG
A nyelvek találkozási pontjából azonban nemcsak egyszerűsödési, hanem
gazdagodási folyamatok is kiindulhatnak leginkább akkor, ha letelepedett kö¬
zösségekről van szó, amelyeknek a beszélői nem azonos szinten helyezkednek el
a társadalmi hierarchiában. A fokozatos összefonódás, változás, gazdagodás,
majd stabilizálódás eredményeképpen, jellemzően a valamikori gyarmatokon az
ott élő, különféle nyelveket beszélő közösségekben létrejönnek a kreol nyelvek.
Korábban a kutatók folyamatként képzelték el a pidzsin és kreol kapcsolatát, de
ma már világosan látható, hogy eltérő társadalmi környezet, eltérő kommuni¬
kációs szándék és funkció jellemzi ezt a két típust." Míg a pidzsin nem lép túl
a közvetítő nyelvi szerepen, a kreolok a gyökereikre természetesen sok tekintet¬
ben utaló jegyekkel rendelkeznek, viszont önálló nyelvekként szolgálják a saját
beszélőközösségüket. A kelet-közép-európai régió is rendelkezik egy német
alapú kreolizált nyelvvel, a jiddissel, bár a létrejötte nem ugyanúgy történt, ahogy
a meghódított területeken például a haiti kreolé, a funkciója viszont megegyezik
azzal. Emellett ide sorolható az orosz és ukrán nyelv szimbiózisából létrejött
szurzsik is — ez viszont azért tér el az eredeti kreol nyelvi definíciótól, mert két
egymáshoz dialektológiailag közeli nyelvből jött létre. Ezek a nyelvek — szemben
a pidzsinnel — már változatos színtereken használhatóak, a közösségükön belül
magas a presztízsük, vannak anyanyelvi beszélőik, többnyire gazdag a nyelvtani
rendszerük es a szökeszletük.!*”
A középkori Európa nemzetközi közvetítő nyelve: a latin"
A középkorban, egészen a nemzeti nyelvek 19. századi térhódításáig Európában
a latin nyelv töltötte be a műveltség nemzetközi közvetítő nyelvének szerepét
mind szóban, mind írásban: ezen a nyelven készültek a krónikák, az oklevelek,
az egyetemeken ezen adták át a professzorok a tudást — ezzel megteremtődött a
hivatali és tudományos élet teljes átjárhatósága. Felmerülhet a kérdés, hogyan
vált a latin, amely eredetileg egy város, Róma nyelve volt, a műveltség és az ál¬
lamszervezés nyelvévé egész Európában, miközben a római polgárok számára a
görög töltötte be a magasabb presztízsű nyelv szerepét.
A Római Birodalom folyamatosan terjeszkedett, és a katonai hódítást köve¬
tően be is rendezkedett a területen. Településeket alakítottak ki, megszervezték
46 Sándor: Határtalan nyelv, 178-180.
4 Wardaugh: Szociolingvisztika, Pidginek és kreolok: definíciók, 56—58.
M48 A latin mar az areális nyelvérintkezések tárgyalásánál is előkerült, itt egy szélesebb, funkcionális
szempontú áttekintéssel egészítjük ki a vele kapcsolatos ismereteket.
s 102 "