A nyelv egyik alapfunkciója, hogy kifejezi emberi csoportok identitását, és ez adja a
magyarázatát számos nyelvi különbözőségnek. Márpedig a mesterséges nyelvekben
ezek az eltérések nem létezhetnek. Így az elterjesztésüket célzó mozgalmak óhatatla¬
nul szembekerülnek mindazon erőkkel, amelyek célja a nemzeti, regionális vagy
társadalmi eltérések kifejeződésének fenntartása. A nacionalizmus kialakulása, amely
során a nemzeti nyelv a nemzeti hagyomány alapelve és a nemzeti büszkeség forrása
lett, állította meg a mesterséges nyelvek elterjedését a 18. század végén — és vetette
vissza ismét terjedésüket az első világháború utáni években."
A mesterséges nyelvek elterjedésének akadályait firtató kérdésekre adható válasz
tehát elég egyszerű: amíg a gondolkodást és a hovatartozást a nyelvi identitás,
az anyanyelvhez való erős érzelmi kötődés, a korlátlan kompetencia igénye, a
hasznosság, valamint a nyelvvel is összefüggő, közösségi kulturális hagyományok
— egyebek között a nyelvi változatosság — határozzák meg, az emberi kommu¬
nikációra alkalmas mesterséges nyelvek nem tölthetik be a nekik szánt nyelvi
béketeremtő szerepet.
Az egyszerűsített és újraépített
közvetítő nyelvek — a pidzsin és a kreol
A közvetítő nyelvek sajátos csoportját alkotják a lingua franca kapcsán már em¬
lített pidzsin nyelvek, amelyek a mindennapi életben, de főként a nemzetközi
kereskedelmi érintkezésben játszanak szerepet már az ókortól kezdve. Jellemző¬
jük a célszerűség, az egyszerű nyelvi formák alkalmazása, a redukált mennyiségű,
de kreativan alkalmazott szókincs, "" ami lehetővé teszi, hogy az egymástól jelen¬
tősen eltérő nyelvek mellett az adott terület pidzsinjét is beszélő emberek meg¬
értsék egymást. A pidzsin senkinek sem az anyanyelve, viszont mindig élő nyelvek
találkozási pontján alakul ki valamilyen, a beszélők számára hasznos forrásnyelv¬
ből (pl. angol, francia, portugál). A pidzsin beszélői nem, vagy alig értik meg a
forrásnyelvi sztenderd beszélőit és viszont, tehát ,a két nyelv között nincsen
kölcsönös érthetőség; emellett a pidzsin nyelvek központosulás és megszilárdulás
következtében szilárd nyelvi alakulatokká válnak"."" Éppen emiatt nem lehet a
„kinai piacok” redukált magyar nyelvét pidzsinnek nevezni, hiszen van kölcsönös
megértés a sztenderd magyar nyelvet használók és az egyszerűsített, , túlélő szin¬
tű" magyarnyelvtudásukat alkalmazó kínai, vietnami árusok között.
43 Crystal: A nyelv enciklopédiája, 442.
14 Sandor: Hatdrtalan nyelv, 165-170.
45 Trudgill: Bevezetés, 65.