Oldal 102 [102]
OCR
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG 1000 körüli elsőnyelvi beszélője van. HZ JCNHEPAHTO. KEKIYIAPO LNN A3 BIK’B. TIPEJIMCJIOBIE az ROARSË VLESHAE SE. E por Ruso) 4 Yro6u sauer Guns neenipuunz, we Aocrarome MASRATE ef" TAROBEINK. et Usua 15 xonsexs BAPLIABA. Tuno-Anrorrasıa X. Kesstera, ya. Honoaunse M ll. 1887. 1-2. kép. Zamenhof arcképe és eszperantó tankönyvének címlapja (1887). Ha ilyen egyszerű megtanulni a mesterségesen létrehozott nyelveket, amelyek ráadásul konfliktust sem okozhatnak, hiszen beleszületni néhány kivételtől eltekintve alig lehet, csak megtanulni, döntően minden beszélőnek a tanult nyelve. Akik az eszperantónak elkötelezett családban születnek, , apanyelvükkként" jelölik meg, ahogyan Salomonné Csíszár Pálma is."? Korlátlan, a természetes nyelvhez hasonlóan értelmezett kompetenciáról ugyanakkor nehéz lenne beszélni egy szerkesztett nyelv esetében. Ha vannak tanulói, akik könnyen, gyorsan (kb. 200 óra alatt) használható tudás birtokába jutnak, néhány hónap alatt pedig elérhetik a középfokú nyelvtudást, felvetődhet a kérdés, hogy miért nem terjedt el jobban. Crystal a mesterséges nyelvekről szóló fejezetében összegyűjtötte azokat a nyelvi és nyelvpolitikai problémákat is, amelyek akadályozták az elterjedést. Az egyik ilyen elemként a mesterséges nyelvek indoeurópai nyelvi alapjait nevezi meg, mivel a nem ebbe a nyelvcsaládba tartozó nyelvek számára nem egyértelműek a kategóriák, emellett szemantikai nehézségeket is okoz a szavak eltérő jelentéstartalma, különösen a frazémák tekintetében. Crystal megfogalmazásában a nyelvideológiai akadály a következő: 41 Thomas Moore Devlin: What Is Esperanto, And Who Speaks It?, 2019. What Is Esperanto, And Who Speaks It? (babbel.com) (Letöltes: 2023. februär 8.) 42 Salomonne Csiszär Pälma: Apanyelvem az eszperantö, in Gecsö Tamäs (szerk.): Természetes nyelvek — mesterséges nyelvek, Budapest, Tinta, 2003, 78—86. + 100 +
