Seite 102 [102]
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG
1000 körüli elsőnyelvi beszélője van.
HZ JCNHEPAHTO.
KEKIYIAPO LNN
A3 BIK’B.
TIPEJIMCJIOBIE
az
ROARSË VLESHAE SE.
E por Ruso) 4
Yro6u sauer Guns neenipuunz, we
Aocrarome MASRATE ef" TAROBEINK.
et
Usua 15 xonsexs
BAPLIABA.
Tuno-Anrorrasıa X. Kesstera, ya. Honoaunse M ll.
1887.
1-2. kép. Zamenhof arcképe és eszperantó tankönyvének címlapja (1887).
Ha ilyen egyszerű megtanulni a mesterségesen létrehozott nyelveket, amelyek
ráadásul konfliktust sem okozhatnak, hiszen beleszületni néhány kivételtől el¬
tekintve alig lehet, csak megtanulni, döntően minden beszélőnek a tanult nyel¬
ve. Akik az eszperantónak elkötelezett családban születnek, , apanyelvükkként"
jelölik meg, ahogyan Salomonné Csíszár Pálma is."?
Korlátlan, a természetes nyelvhez hasonlóan értelmezett kompetenciáról
ugyanakkor nehéz lenne beszélni egy szerkesztett nyelv esetében. Ha vannak
tanulói, akik könnyen, gyorsan (kb. 200 óra alatt) használható tudás birtokába
jutnak, néhány hónap alatt pedig elérhetik a középfokú nyelvtudást, felvetődhet
a kérdés, hogy miért nem terjedt el jobban. Crystal a mesterséges nyelvekről
szóló fejezetében összegyűjtötte azokat a nyelvi és nyelvpolitikai problémákat is,
amelyek akadályozták az elterjedést. Az egyik ilyen elemként a mesterséges
nyelvek indoeurópai nyelvi alapjait nevezi meg, mivel a nem ebbe a nyelvcsalád¬
ba tartozó nyelvek számára nem egyértelműek a kategóriák, emellett szemanti¬
kai nehézségeket is okoz a szavak eltérő jelentéstartalma, különösen a frazémák
tekintetében. Crystal megfogalmazásában a nyelvideológiai akadály a következő:
41 Thomas Moore Devlin: What Is Esperanto, And Who Speaks It?, 2019. What Is Esperanto, And
Who Speaks It? (babbel.com) (Letöltes: 2023. februär 8.)
42 Salomonne Csiszär Pälma: Apanyelvem az eszperantö, in Gecsö Tamäs (szerk.): Természetes
nyelvek — mesterséges nyelvek, Budapest, Tinta, 2003, 78—86.
+ 100 +