Page 101 [101]
NYELVEK HÍDSZEREPBEN
A mesterséges nyelvek mint lehetséges közvetítő nyelvek
A híd szerepű nyelvek csoportjába sorolhatók a mesterséges nyelvek is, amelyek
létrehozásuk idején mindenki számára idegenek, tehát nem kötődik hozzájuk
olyan nyelvi identitás, mint a természetes nyelvekhez, viszont egyszerűek, logi¬
kusak, megalkotóik kerülik a természetes nyelvekre jellemző kivételeket, viszont
néhány kísérlettől eltekintve ezek alkalmasak az emberi kommunikációra.
Talán a legismertebb a mesterségesen létrehozott nyelvek közül az eszperan¬
tó, amelyet a 19. században alkotott meg Lazar Markovich Zamenhof." Ez ma
élő nyelvnek tekinthető, fordításirodalma van, sőt nyelvvizsgát is lehet tenni
belőle." Az eszperantó mindössze 16 alapszabályra támaszkodik, amelyek között
vannak morfológiaiak (pl. a számnevek alakja nem változik, a főnevet és a mel¬
léknevet egyeztetni kell, a szóképzés a tövek összetételével történik), hangtaniak,
pl. eredetileg nincsenek néma betűi (ma már van ilyen), mindig az utolsó előtti
szótag a hangsúlyos." A tanulását megkönnyíti, hogy a hangjelölés egyszerű:
egy hang - egy graféma. Érdekesség, hogy eredetileg mellékjeles mássalhangzók
is szerepeltek az írásrendszerben, amelyek később elmaradtak, és helyettük egy
néma h került a mássalhangzók végére, ma pedig x jelöli ennek a helyét (a , cs"
hang jelölésének útja: é - ch 5 cx). Az eszperantó szókincse körülbelül 15 ezer,
főként a neolatin nyelvekből származó szógyökre épül (amas = szeret, patro =
apa), de vannak benne szláv és germán elemek is. Zamenhof célja az volt, hogy
egy jóhangzású, könnyen megtanulható nyelvet alkosson meg, ezért nem zárta
ki a változás lehetőségét. Egy másik ismert mesterséges nyelv, a volapük, amely
az eszperantóval ellentétben nehezen átlátható nyelvtanra támaszkodott, és nem
volt rugalmas rendszerű. Ennek a nyelvnek a megalkotója, Johann Martin Schleyer
nem támogatta más javaslatok beépítését, így a kezdeti lendület után (1880-1889)
mindössze tudománytörténeti érdekesség maradt." Az eszperantó grammati¬
kája viszont a természetes agglutináló nyelvekhez hasonló, tehát van ragozása,
vannak viszonyító eszközei, igemódjai és három igeideje, továbbá jóval egyszerűbb
a szerkezete, mint azoknak a nyelveknek a rendszere, amelyekre támaszkodott.
Van azonban egy fontos, csak a mesterséges nyelvekre jellemző tulajdonsága:
#7 Zamenhof életéről, az eszperantó nyelv születéséről: Princz Oszkár: Az eszperantó élő nyelvvé
válásának fontosabb állomásai, in Gecső Tamás (szerk.): Természetes nyelvek — mesterséges nyel¬
vek, Budapest, Tinta, 2003, 68—77. A mesterséges nyelvről szövegmutatványokkal: Cseresnyési
László: Nyelvek és stratégiák — avagy a nyelv antropológiája, Budapest, Tinta, 2004, 241-250.
188 Egy példa a tanfolyamra, tananyagra és a nyelvvizsgára: http://www.eszperanto-tanfolyam.hu/
(Letöltés: 2023. március 21.)
8° Crystal: A nyelv enciklopédiája, 441.
40 Princz Oszkár: Az eszperantó, 69—70.
«99 «